Az oroszok 21 százaléka szeretne kivándorolni, a 18-25 év közötti korosztályban viszont ez az amúgy is magas arány 53 százalék, derült ki a Levada Független elemző központ legfrissebb felméréséből. Az orosz demográfiai helyzet tükrében ez a látványosan növekvő kivándorlási szándék súlyos csapás az országra, de egyben a Putyin rezsimre is.
Noha a kivándorlási szándék elsődleges okaként a gazdasági helyzet jelenik meg, a politikai okok is nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az oroszok 45 százaléka külföldön látja biztosítva gyerekei jövőjét. Az ezt megelőző mérésben, májusban ugyanis az összlakosságnak még csak 15, a fiataloknak 37 százaléka jelezte külföldre távozási szándékát.
A szeptember végén készült, most bemutatott felmérés során a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen a gazdasági helyzettel, 33 százalék az országban kialakult politikai helyzetet jelölte meg távozási szándéka okaként. Az MTI által idézett Sztyepan Goncsarov, a Levada-központ kutatója szerint azonban a kivándorlási kedvre „ideiglenes és érzelmi hatást” gyakorolhatott a nyári ellenzéki megmozdulások elfojtása, amellett, hogy létezik egy tartós növekedési irányzat is, amely a romló gazdasági és politikai helyzetre adott reakció.
Az orosz ifjúság emigrációs szándéka súlyos csapás az amúgy is demográfiai gondokkal küszködő Oroszországra nézve, ugyanakkor a putyini politika kudarcát is jelzi. Vlagyimir Putyin elnök idén februárban, a parlament két háza előtt elmondott évértékelő beszédében a szociális helyzet javítását, a demográfiai visszaesés ellensúlyozását célzó intézkedéseket hirdetett meg. Ez a csomag sokban hasonlít a magyar kormányzat gyerekvállalást ösztönző programjára. Bejelentette, hogy kiszélesítik a gyermekvállalási támogatásban részesülő családok körét, csökkentik a sokgyermekes családok jelzáloghiteleinek kamatait és földadó terheit, növelik a bölcsődei férőhelyek számát. Ez azonban kevésnek bizonyult, ami nem is meglepő.
A szakemberek 2017-ben már megkongatták a vészharangot, miután a statisztikai hivatal közzétette, hogy a lakosság természetes fogyása háromszorosára növekedett, Oroszország demográfiai gödörbe zuhant. Egy augusztusi népesedési konferencián azt ajánlották megoldásként a kormányzatnak, hogy hagyjon fel a szülés puszta ösztönzésével, koncentráljon a szilárd gazdaság megteremtésére. Ez viszont nem sikerült Putyinnak, a szíriai katonai jelenlét, illetve a haditechnikai fejlesztések óriási összegeket visznek el a költségvetésből. Eközben mintegy 19 millió orosz él mélyszegénységben a 146,8 milliós országban.
Vlagyimir Putyin egykor 80 százalékon szárnyaló népszerűségét már nem tudja biztosítani a Krím bekebelezése, a félsziget felzárkóztatása és integrálása az ország gazdasági életébe is újabb terheket ró a költségvetésre. Putyin népszerűsége mostanában inkább 60 százalék körül mozog, a kormányzó Egységes Oroszország párt viszont mélyrepülésbe került. Annyira, hogy a napokban az államfő megújulásra szólította fel formációját, amely alól, főképp a fővárosban és a nagyvárosokban, kezd teljesen kicsúszni a talaj. Az Egységes Oroszország a szeptember 8-i választásokon elvesztette mandátumai egyharmadát a moszkvai képviselő-testületben úgy, hogy az ellenzéki jelölteket gyakorlatilag kizárták a versenyből, ami több hónapos tüntetés sorozatot eredményezett a nyáron.
