Ephraim Mirvis azzal kezdi indulatos cikkét, hogy míg a „választások a demokrácia győzelmét hivatottak jelenteni, a nagy-britanniai zsidók túlnyomó többsége alig néhány héttel a voks előtt meg van rémülve”. A fájdalmas pillanatokat átélő vallási vezetőtől a közösség tagjai lépten-nyomon azt kérdezik, „mi fog történni a zsidókkal és a judaizmussal a szigetországban, ha a Munkáspárt alkothat kormányt?” A főrabbi nem mondja ki Jeremy Corbyn nevét, de állítja, hogy az antiszemitizmust a párt legfelső szintjén is támogatják. „Szemenszedett hazugságnak” nevezi a Labour által gyakran ismételgetett cáfolatot, hogy „úrrá lett az antiszemitizmuson”. Mirvis „alkalmatlannak” tartja a vezetésre a Munkáspárt első emberét, aki korábban a Hamászt és a Hezbollahot is „baráti” szervezeteknek nevezte. Ha a főrabbi nem is akarja befolyásolni az embereket, hogyan szavazzanak, arra kéri hitsorsosait, „hallgassanak a lelkiismeretükre, hiszen a tét nem kevesebb, mint a nemzet sorsa.”
A probléma súlyát jelzi, hogy The Sunday Times már ez év áprilisában 863 panaszról tudott, melyeket munkáspárti aktivisták antiszemita megjegyzései miatt nyújtottak be, és ezeknek a fele máig nem oldódott meg. Kedd délelőtt Justin Welby canterbury-i érsek, az anglikán egyház feje kiállt a főrabbi mellett. Mint mondta, „mindannyiunk számára figyelmeztetés a nagy-britanniai zsidók által érzett bizonytalanság és félelem.”
Ugyan a Konzervatív Párt fölényesen vezet a közvélemény-kutatásokban, politikai elemzők sokat foglalkoznak egy újabb döntésképtelen parlament eshetőségével. Nagy feltűnést keltett Lord Kerslake nyilatkozata a Sky News adásában. A tisztviselői kar korábbi feje kifejtette, hogy a Munkáspárt kész a kisebbségi kormányzásra, ám ennek érdekében kompromisszumokat kell tennie a Liberális Demokraták és a Skót Nacionalista Párt felé. A hatalom ára a lib-demek számára elfogadhatatlan Corbyn lemondása és egy korai skót függetlenségi referendum támogatása lehet.
