Aviháj Mandelblitt izraeli főügyész szerint az izraeli jogszabályok nem kötelezik rá Benjámin Netanjahut, hogy lemondjon miniszterelnöki hivataláról az ellene szóló vádirat miatt - jelentette a Háárec című újság a honlapján kedden. Mandelblitt jogászok hétfői találkozón fejtette ki álláspontját, amelyen az átmeneti kormány miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu elleni három vádirat adminisztratív és alkotmányos következményeit vitatták meg. Megállapította:
A legfelsőbb bíróság egyik 1993-as határozata, amely Jichák Rabin kormányában Arie Deri és Rafael Pinhászi miniszter ügyében született, azt mondta ki, hogy súlyos büntetőjogi vádirat esetén a minisztereknek távozniuk kell a kormányból. Netanjahu ellen csalás, hivatali visszaélés és vesztegetés a vád, utóbbiért 10 évet is kaphat. Ám ezt illetően a főügyész azzal érvelt, hogy a kormány működését szabályozó alaptörvény nem határozza meg kimerítően azokat a körülményeket, amelyek a miniszterelnök "akadályoztatását" jelentik, s a törvény nyelvezete és célja elsősorban olyan helyzetekre irányul, amikor szubjektív vagy objektív módon nem lehetséges számára, hogy továbbra is ellássa miniszterelnöki feladatait.
Mivel Benjámin Netanjahu az első olyan miniszterelnök Izraelben, aki hivatali idején büntetőjogi vádemeléssel néz szembe, eddig még nem született jogi szakvélemény arról, hogy a Deri-Pinhászi precedens alkalmazható-e esetében. Izraelben az esetjog, vagyis korábbi precedensek alapján ítélkeznek, s ezzel a kérdéssel Mandelblitt szerint valószínűleg a legfelsőbb bíróság elé terjesztett petíció miatt kell majd szembenézni. Mandelblitt közölte, hogy
Izraelben a szeptemberi, idén már második előrehozott parlamenti választások után ismét politikai patthelyzet alakult ki, miután sem a jobboldali Likud pártot vezető Benjámin Netanjahu, sem a centrista Kék-fehér párt élén álló Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani. Ha egy törvényhozó sem hoz létre új kabinetet, akkor automatikusan új választásokat rendeznek a jövő év elején.
