A 35 év alatti fiataloknak csupán a kétharmada tudott tavaly 15 millió forintnál olcsóbban lakást venni, azaz minden harmadik fiatal jelentős illetékkedvezményektől esett el. Egy új lakás megvásárlása után az ingatlan vételárának 4 százalékára rúgó vagyonszerzési illetéket kell ugyanis fizetni, amelyre a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok 50 százalékos kedvezményt kaphatnak. Vagyis csak 2 százalékot kellene fizetniük. Ám csak akkor, ha a megvásárolt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Márpedig Budapesten és a felkapottabb vidéki városokban ilyen összegért már gyakorlatilag nem lehet ingatlanhoz jutni.
A 15 millió forintos értékhatár 2013 január 1-je óta érvényes (előtte 8 millióig járt a kedvezmény), ám azóta országosan több mint a duplájára emelkedtek az ingatlanárak, Budapesten pedig 184 százalékos volt a drágulás. A KSH adatai szerint az idei első félévben a használt lakások átlagos ára 16,7 millió forint volt, de Budapesten már 32,7 millió forintot kérnek egy átlagos lakásért. Az újépítésű ingatlanok ennél is többe, átlagosan 27,8 millió forintba kerülnek, a fővárosban pedig 34,5 millió forintba.
Így nem csoda, hogy tavaly a több mint 51 ezer, 35 év alatti lakásvásárló közül kevesebb, mint 34 ezren tudtak csak 15 millió forintnál olcsóbban ingatlant venni. Budapesten az arányok még rosszabbak: csupán minden tizedik fiatal érvényesíthette az illetékkedvezményt. A megyeszékhelyeken a fiatalok kétharmada, a városokban a háromnegyede tudott 15 millió forint alatt vásárolni. Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy tervezik-e emelni az első lakásvásárlók illetékmentességének összeghatárát, de választ mindeddig nem kaptunk.
A problémára már a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet a tavasszal közzétett 330 pontos versenyképességi csomagjában. Ebben a jegybank még 2017-es adatokra hivatkozik, amikor a 35 év alattiak lakásvásárlásainak 26 százaléka volt 15 millió forint feletti, vagyis akkor még csak az érintettek negyede nem részesülhetett az illetékkedvezményből. A jegybank ezért célszerűnek tartaná az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésének illetékmentessé tételét, továbbá javasolta: az értékhatárt rendszeresen vizsgálják felül, és igazítsák a lakásárak változásához.
Ha valóban kedvezményt szeretne adni a kormány az első lakásvásárlóknak, akkor erre szükség is volna, hiszen tavaly óta országosan több mint 17 százalékkal, Budapesten 22,5 százalékkal tovább emelkedtek a lakásárak. Emiatt pedig még kevesebb ingatlan esik a 15 millió forint alatti kategóriába.
Az ingatlan.com lapunk számára készített statisztikái szerint Budapesten jelenleg 39 287 lakást és házat kínálnak eladásra, ezek mindössze 0,6 százaléka kerül 15 millió forintba vagy annál kevesebbe. Ez a 248 ingatlan azonban lepusztult, rossz környéken lévő lakás, amiket nem valószínű, hogy a fiatalok szívesen megvennének – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a nagyobb vidéki városok többségében is 5 százalék alatti az olyan eladó lakások és házak aránya, amely kevesebbe kerül, mint 15 millió forint.
Adatbázisuk szerint Érden, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben, valamint Sopronban 0,8-1,6 százalék között mozog a 15 millió forint alatti eladó lakások aránya, míg Debrecenben, Szombathelyen, Kecskeméten, Szegeden és Egerben a lakások 3,7-5 százaléka szerezhető meg a bűvös értékhatár alatt. Pécsett, Szekszárdon és Zalaegerszegen minden ötödik, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron és Szolnokon minden harmadik lakás férne bele az illetéktörvény által előírt árkategóriába. Dunaújvárosban és Miskolcon ugyanakkor a lakások mintegy felét kínálják 15 millió forint alatti áron, míg Salgótarjánban a költözni vágyó fiatalok viszonylag nagy eséllyel kapnának illetékkedvezményt, hiszen ott még a lakások és házak bő háromnegyedét 15 millió forint alatt árulják.
Az ingatlanáremelkedés vélhetőleg a kormány figyelmét sem kerülte el, hiszen a családvédelmi akcióterv részeként a használt lakásokhoz igénybe vehető otthonteremtési kedvezménynél (csok) idén júliustól is eltörölték az addigi 35 millió forintos értékhatárt, vagyis ennél drágább lakás megvásárlására is lehet kedvezményes hitelt igényelni. Igaz, a csoknál feltétel a gyermekvállalás, míg az első lakásvásárlók nem feltétlen alapítanak még családot. Márpedig a kormánynak kiemelt célja a demográfiai adatok javítása. Úgy tudjuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál készül is egy olyan tervezet, amely a gyermekvállaláshoz kötötten biztosítana illetékkedvezményt a lakásvásárlóknak.
