foglalkoztatás;pulyka;afrikai sertéspestis;

- Idén és jövőre is drágulhat a pulykahús

A 2004-es uniós csatlakozáskor még 140 ezer tonnás hazai pulykatermelés mára 97 ezer tonnára csökkent, ezzel az unió jelenleg még 28 tagországa közül a hetedik helyen áll Magyarország.

Évente átlagosan 40 ezer tonna pulykahúst fogyasztanak a magyarok, ami alig több, mint 4 kilogramm személyenként, vagyis az európai átlaggal azonos szintre esett, miközben csirkéből kétszer annyi fogy, mint 15 éve. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2004-ben még 7,5 kiló pulykahúst fogyasztottunk személyenként. A termelők szerint átlagosan 4,5 százalékkal drágul idén és várhatóan jövőre is a pulykahús.

A 2004-es uniós csatlakozáskor még 140 ezer tonnás hazai pulykatermelés mára 97 ezer tonnára csökkent. Ezzel az unió jelenleg még 28 tagországa közül a hetedik helyen áll Magyarország. Ahogy az alma esetében, a pulykahús-termelésben is Lengyelország vette át a vezető szerepet félmillió tonnás termelésével.   

Legalább 55 milliárd forintra lenne szükség pulykatenyésztés fejlesztésére következő öt évben – mondta Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke egy pénteki szakmai konferencián, Ezzel 115 ezer tonnára lehetne növelni az éves kibocsátást. Véleménye szerint korszerűsítések nélkül a külpiaci lehetőségeket nem lehet kiaknázni. Az év első félévben 13 ezer tonna pulykát exportáltak, 14 300 tonnát pedig a hazai piacon értékesítettek a termelők. Ez mintegy 8-9 százalékos visszaesés az elmúlt év hasonló időszakához képest.

Pedig részben az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése miatt újabb piacok nyílnak meg az ágazat számára. Számítások szerint szerint a világpiacról eltűnt 25 - 30 millió tonna sertéshús, ebből csak Kínában mintegy 20 millió tonna. Mindez a teljes baromfi szegmens helyzetét stabilizálta, így a pulykatermelőkét is. A hiány miatt folyamatosan dráguló sertéshús helyett egyre több baromfit vásárolnak a fogyasztók. A kereslet háromnegyedét a csirkehús teszi ki, míg 20 százalékra tehető a pulyka és 5 százalékra a vízi szárnyasok iránti igény.

A hazai tenyésztők idén és jövőre is a termelési költségek szárnyalására számíthatnak, hiszen ebben az évben számukra a villamos energia ára 70, a földgázé 40 százalékkal emelkedett. A munkabérek idén 8-10 százalékkal növekedtek, de a munkáltatók 2020-ban is nagyjából hasonló bérköltség-emelkedéssel számolhatnak. A termelők szerencséjére a piacok, valamint a kereskedelem is nagyrészt elismerte ezeket a költségeket. A termelők szerint átlagosan 4.5 százalékkal drágul idén és várhatóan jövőre is a pulykahús.

A szövetség elnöke elmondta, a béremelések ellenére továbbra is nagy a munkaerőhiány, ezért sok mongol, ukrán, de még indiai vendégmunkást is alkalmaznak. Ezek a vendégmunkások egyetlen magyar munkavállaló elől sem veszik el a munkát, hiszen éppen azért kell őket fölvenni, mert a magasabb jövedelmek ellenére sem igen akad magyar jelentkező az  állattartó telepeken – jegyezte meg a Népszavának Erdélyi István.  

Több, mint két héttel azután, hogy először érzékeltek mérgező gázokat a visontai Mátrai Erőműben, az érintettek és a szakértők pénteken végre nyilvánosság elé álltak.