„Majd’ húsz éve szenvedek gyulladásos bélbetegségben, kezdetben szinte semmit sem tudtam megenni, mert rögtön átment rajtam az étel. Idővel a szégyenérzetem sem számított, már csak a bokrot kerestem, ahová futhatok, ha az utcán jött rám a hasmenés. Mire hónapok után végre diagnosztizálták a betegségem, súlyos, lázas állapotban kerültem kórházba, ahol folyamatosan infúzióra volt szükségem” – meséli Anikó, aki az úgynevezett Crohn-betegségben szenved.
Az egész életen át tartó gyulladásos bélbetegségben érintettek többnyire soványak, és a gyakori hasmenés, a rossz felszívódás miatt hiányállapottal küzdenek. Kerülniük kell a tejet, a rostos, zsíros vagy túlzottan fűszeres ételeket. Bár az állapotot korábban a fiatal felnőttek betegségeként tartották számon, mára egyre több általános iskolás gyermeket diagnosztizálnak ezzel. Az aktív, súlyos gyulladásos időszakban a diéta mellett szükség lehet a szteroidos gyógyszeres kezelésre. Ezeknek azonban lehetnek olyan mellékhatásai, amelyek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is nagyon megviselik a betegeket.
„A gyógyszer szedése nálam borzasztó mellékhatásokkal járt, 20 kg-ot fogytam, kiszőrösödtem, kerek lett az arcom, nem éreztem ízeket. Gyógyszer nélkül viszont már olyan rossz állapotban voltam, hogy nem volt opció, hogy ne szedjem. Szerencsére most bekerültem egy amerikai gyógyszerkísérletbe, így jelenleg egy másik típusú kezelést kapok, de előtte hosszú évekig szenvedtem” – mondja Anikó.
Életveszélyes böjt
Esetében indokolt a speciális, szigorú diéta, de a böjt szóba sem kerülhet. Nála ez életveszélyes is lehet. Mégis, nemrégiben több internetes portál arról írt, hogy kizárólag a böjt nyújthat enyhülést. Az Orvostovábbképző Szemle Online külföldi forrásokra hivatkozó cikkében azt olvashatták a betegek, hogy „a rövid ideig tartó éhezés is csökkenti a szervezet gyulladásos válaszát és javítja a krónikus gyulladásos betegek állapotát”. Mint fogalmaznak: a klinikai vizsgálatok szerint a kalóriacsökkentés, illetve a böjt hatására javul a nem alkoholos zsírmáj, javulnak a 2-es típusú cukorbetegség és az egyéb, életkorral összefüggő krónikus betegségek tünetei, enyhül a szklerózis multiplex, a rheumatoid arthritis, az asztma és nő a várható élettartam. Sőt! A cikk azt állította, hogy a böjt a tumoros betegségek gyógyításának is fontos eszköze lehet. Az egészséges sejtek megkímélése mellett ugyanis önmagában is segíti a tumoros sejtek pusztulását, de fokozza a kemo- és radioterápia előnyös hatásait is. A cikket több egészségügyi portál átvette, így nagyobb tömeghez jutottak el a felsorolt, több szempontból is vitatható információk.
„A krónikus bélgyulladással járó Crohn-betegség esetén nincs olyan diéta, amely maradéktalanul megszünteti az összes tünetet, de bizonyos ételek kizárásával elkerülhetők a kellemetlenségek (például haspuffadás, fokozódó hasmenés). A böjtöket azonban semmiféleképpen nem ajánlom – mondja Molnár Andrea dietetikus. – Még egy egészséges embernek is csak orvosi felügyelet mellett, rövid ideig szabadna böjtölni. Ez idő alatt ugyanis a szervezet elkezdi lebontani az izmokat, mivel nincs megfelelő fehérjebevitel. Ez különféle károkat okozhat” – teszi hozzá a szakember. De a rizikókra nem csak ő figyelmeztet.
„Ha egy gyulladásos bélbetegségben szenvedő ember nem eszik órákon át, ő is könnyen kerülhet nagyon súlyos állapotba. De egy cukorbeteg is eszméletét veszítheti, ha nem viszi be a szervezetébe a szükséges mennyiségű és minőségű szénhidrátot, a daganat esetén pedig súlyos eredménye lehet az ételek megvonásának. Egy rákos betegnek egyébként is komoly súlyveszteséggel kell megküzdenie, hiszen pillanatok alatt fogy nagyon sokat. Ezt az alultápláltságot csak tetézi egy böjt” – mondja
Lénárd Rita belgyógyász szakorvos. Magyarán: az életét is veszélyeztetheti, aki úgy kezd különböző táplálékmegvonó kúrákba, hogy előtte nem a megfelelő forrásokból tájékozódott és nem beszélt orvossal sem. „A világ rossz irányba mozdul a mesterséges ételek és megoldások alkalmazásával, pedig a lényeg a kiegyensúlyozott és vegyes táplálkozás volna. Az ízfokozók és gyorséttermi ételek nem tesznek jót. Sokan a megfelelő táplálkozás helyett vitaminokat szednek, mert úgy vélik, ez a megoldás. Vasat, jódot, különböző ásványi anyagokat visznek a szervezetükbe úgy, hogy arra annak nincs is feltétlen szükségük. Ennek pedig igen káros következményei lehetnek” – szögezi le a belgyógyász.
A jód pajzsmirigyzavart okozhat (jódozott sót már nem is szabad fogyasztani), a túlzásba vitt vasbevitel következtében pedig a vas lerakódhat a májban. „Napi szinten találkozom olyan huszonéves fiatalokkal, akiknek valamilyen menedzserszűrésen derült ki egy vese- vagy májfunkciós eltérése, ami tüneteket nem okozott neki. Mikor elkezdünk beszélgetni, kiderül, hogy rendszeresen szed különböző multivitaminokat és fehérjeport is iszik az edzés után. Ezek pedig szépen lassan, észrevétlenül tönkreteszik a veséjét. Valójában semmi olyat nem kellene enni, ami a periódusos rendszerben szerepel (vas, jód, réz, cink stb.). Az ásványi anyagokat kiegyensúlyozott, vegyes étrend esetén ugyanis jól szabályozza a szervezet, de rosszul tűri a túladagolást” – mondja Lénárd Rita.
Divatos álallergiák
Az emberi szervezet immunitásának egy része a bélrendszerből ered, ott találhatók azok a sejtek, baktériumok, amelyek felelősek a szervezet védekezőképességéért. Éppen ezért nem mindegy, hogy mit és milyen mértékben viszünk a szervezetbe. Ma már nem kérdés, hogy egy-egy táplálékcsoport indokolatlan elhagyása milyen könnyen felboríthat egy egyébként jól működő rendszert. „Rendkívül divatossá váltak az indokolatlan diéták, jellegzetesen a 30-40 éves korosztály körében jellemző, hogy feltételeznek valamilyen allergiát – általában tejre vagy lisztre –, és egy saját maguk által kitalált diétát követnek. Pedig valójában a felnőtt populációnak mindössze 1–5 százaléka ételallergiás” – mondja Altmayer Anita bőrgyógyász, allergológus, immunológus klinikai főorvos.
A jelenségről Molnár Andrea dietetikus is beszél, szerinte sokan tejcukor- vagy gluténmentes, esetleg paleo étrendet követnek, miközben nincs is érzékenységük. „Csak abban az esetben érdemes diétázni, ha ennek orvosilag megalapozott okai vannak, és akkor sem mindegy, hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak. Egy rizs- vagy mandulatejnek például nincs megfelelő fehérjetartalma, így aki ezeket fogyasztja, nem tudja biztosítani azokat az aminosavakat, amikre szüksége lenne a szervezetének. Ez mindenféle hiánybetegségek kialakulásához vezethet. A diéta tehát többet árthat, mint használ, ha nincs megfelelő kontroll” – mondja.
Az ételallergiának egyébként nagyon jól meghatározható tünetei vannak, ilyen az evés után fél-egy órával jelentkező hasmenés, puffadás, hasi görcsök, nyelv- vagy szájdagadás, csalánkiütés. Ha azonban valakinek kicsit diszkomfortérzete van, az még nem az. „Az allergia kisgyermekkorban gyakori, de még ott sem annyira, mint ahogy azt a szülők gondolják” – szögezi le az immunológus.
Altmayer Anita arra is felhívja a figyelmet, hogy manapság az emberek nagy része nagyon mozgásszegény életet él. Ha pedig napi nyolc órát ülnek, és közben nem mozognak eleget, könnyen lelassul az emésztés, puffadás alakulhat ki. „Egyre többen jönnek a rendelőbe bőrtünetekkel, amikről azt hiszik, ételallergia okozza őket, és már diétáznak is, miközben a lehető legritkább esetben igazolható a valódi ételallergia” – részletezi. Előfordulhatnak persze úgynevezett álallergiák is. Ilyenkor bár a klinikai tünetei hasonlóak, valójában nincs tesztekkel igazolható érzékenység. Az ilyen esetben ételmegvonásos diétával lehet rájönni arra, hogy pontosan milyen ételek váltják ki a tüneteket. Ezek időszakos elhagyásával megszűnhetnek a tünetek. A szakértők hangsúlyozzák: indokolatlanul senki se tartson diétákat vagy szedjen étrend-kiegészítőket, ezzel ugyanis komolyan árthat az egészségének.
