– Egy demokráciában természetellenes és halálos betegség, ha a választási szabályokat hozzáigazítják a kormánypárt érdekeihez – nyilatkozta lapunknak Tóka Gábor. A választási szakértőt azért kerestük meg, mert a Blikk információi szerint a kormány több ponton is változtathat a voksolási törvényen: a cikk szerint csak politikai pártok és független jelöltek indulhatnának az önkormányzati választásokon, újra nekifutnának a választási regisztráció bevezetésének, valamint eltörölnék a győzteskompenzáció rendszerét.
A kormány a hírre reagálva tagadta, hogy a 2013-as választási eljárásról szóló törvény módosításán dolgoznak, álláspontjuk szerint ugyanis az bevált és „a pártok megegyezésén és az Országgyűlés döntésén alapul".
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint viszont korántsem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzati választás után új szabályok kialakításán gondolkodnak a kormánypártokban.
– A győzteskompenzáció egy mélyen antidemokratikus újítása a Fidesz-KDNP által 2011-ben teljesen egyoldalúan bevezetett választási törvénynek – mondta Tóka Gábor. (A rendszer lényege, hogy az egyéni választókerületben a győztes jelöltre leadott szavazatok több mandátumot is eredményezhetnek. Ha ugyanis például egy választókerületben 25000 vokssal lehetett megszerezni egy mandátumot, de a győztes jelöltet 28 ezren támogatták, akkor a "maradék" 3000 szavazatot is figyelembe veszik a listás helyek kiosztásánál, így pedig töredékszavazatként újabb mandátumot eredményezhetnek.) – A győztes többletszavazatait nem egyszer, hanem kétszer számolják meg, ami „természetesen” sérti a szavazatok egyenlőségének az elvét. - mondta Tóka Gábor. Úgy vélte, a Fidesznek azért állhat szándékában eltörölni a győzteskompenzációt, mert az ellenzék egységes fellépése esetén az ellenzék mandátumszerzését segíthetné elő. Akkor is – folytatta –, ha a Fidesz több egyéni mandátumot szerez. Itt érdemes megemlíteni, hogy a győzteskompenzáció eltörlése a 2011. évi választási törvényt érintenék, tehát ezekre nem vonatkozik az a minisztériumi nyilatkozat, miszerint a 2013-as választási eljárási törvény módosítása nincs napirenden.
– Egyáltalán nem biztos, hogy a választási rendszernek azokon a pontjain változtatnának, amelyeket most kiszivárogtattak, de az eddig is feltételezhető volt, hogy a Fidesz ebben a ciklusban hozzányúl a választási rendszerhez, ha csak kicsit is szükségét érzi – ezt már László Róbert, a Political Capital választási szakértője mondta lapunknak. - Eddig a győzteskompenzáció egyértelműen a Fidesznek kedvezett, az önkormányzati választás tapasztalata alapján viszont vélhetően beindultak házon belül a modellszámítások. A szakértő szerint a kérdés az: ha 2022-ben képes az ellenzék mind a 106 egyéni kerületben egyetlen jelöltet állítani, és ennek eredményeképpen lényegesen több egyéni mandátumot szerezni, mint 2014-ben vagy 2018-ban, akkor az ellenzék nyeri a körzeteket nagyobb fölénnyel vagy a Fidesz-KDNP. - Ha a Fidesz matekosai arra jutnak, hogy az ellenzéki győzelmek lehetnek magabiztosabbak, meg fogják szüntetni a győztest erősítő hatást. 2018-ban egyébként a Political Capital számításai szerint öt, 2014-ben pedig hat mandátumot köszönhetett a Fidesz a győzteskompenzációnak - mutatott rá a szakértő.
László Róbert szerint ugyanakkor drasztikusabb lépések is elképzelhetők. – Ha az ellenzék a következő hónapokban tovább tudna erősödni, és a Fideszben már a választási vereségtől kellene tartani (ez persze most csak egy elvi forgatókönyv), megszüntethetnék az egyéni választókerületeket, és tisztán listás rendszert vezetnének be. Ezzel ugyanis megelőzhetnék, hogy a jelenlegi rendszer győztest erősítő hatásait az ellenzék élvezze – mondta.
A magyarországi lakcímmel rendelkező polgárok választói regisztrációjával kapcsolatban Tóka Gábor elmondta, ennek a rendszernek a bevezetése teljesen indokolhatatlan, és alkotmányellenes lépés lenne. László Róbert megjegyezte, néhány éve - amikor szintén felmerült az ötlet – vélhetően azért mondtak le róla, mert azt mérték: a saját táborban is rendkívül népszerűtlen ötletről van szó, és abban sem lehettek biztosak, hogy nem az ellenzéki szavazókra hatna mobilizálóan a választójogot szűkítő intézmény.
