Tüdőrákban háromszor annyian halnak meg, mint másik három (vastagbél, prosztata, emlő) daganatban összesen. A The Economist Intelligence Unit (EIU) elemző cég azt vizsgálja, hogy az utóbbi időben történő fejlesztések ellenére, miért nem javulnak a tüdődaganatos megbetegedések diagnosztikai, kezelései eredményei, miért nem csökken a halálozások száma. E vizsgálat eredményét 2020 elején hozzák nyilvánosságra.
Az elemző cég rendezvénye adott alkalmat arra, hogy Lázár János, egykori kancellária miniszter, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként elmondja: amíg évente 130 ezer elhunyt között tízezer olyan 50-60 év közötti is van, akiket nem kellett volna még elveszítenünk, addig ezzel van feladata a kormánynak. Különösen azért, mert Magyarországon az unió átlagnál is jóval többen halnak meg a daganatos betegségekben. Három daganattípus (tüdő, emlő, vastagbél) felelős a halálozások 80 százalékáért, ebből kettő kialakulását pontosan ismeri tudomány, így a felismerés, megelőzés érdekében hatékony lépéseket tehetünk - mondta.
Lázár János szerint az egészségpolitikában nem arról kell beszélni, hogy hány kórház van az országban, melyiknek, mennyi az adóssága, vagy mennyit keresnek az ápolónők és az orvosok. Ennél fontosabb megértetni az emberekkel, hogy maguk is felelősek az egészségükért, s mit kell tenniük annak megőrzéséért. Az állam most a három leggyilkosabb daganatból egyhez, az emlőrákok megelőzéséhez 100 százalékban biztosítja a szűrést. A többiben – a vastagbél, a méhnyakrák, a tüdőrák – esetében is vannak próbálkozások – mondta. Ám – szerinte – a működő mellrákszűrésre sem megy el sok helyen még az érintetteknek a fele sem. „Fölmerül a kérdés, ha valaki nem él a térítésmentes megelőzés lehetőségével, akkor az ő betegsége, esetleg az elvesztése, kinek a felelőssége?” Ha az állam megteremtené a feltételeket, hogy az egyéb daganatok szűrését is megoldaná, akkor már föl lehetne tenni a kérdést: hogy az, aki nem jelenik meg az ingyenes szűréseken, mennyi tb-járulékot fizessen. Hozzátette: az államnak nincs nagyon más eszköze, minthogy a társadalombiztosítási rendszer adta ösztönzőkkel éljen.
S míg Csányi Péter, az Emmi helyettes államtitkára nem sokkal korábban még ugyanezen rendezvényen minisztere által tavaly ősszel megújított népegészségügyi programmal „büszkélkedett,” Lázár János ennek éles kontrasztjaként megjegyezte: kötelességének érzi, hogy felhívja politikus társai figyelmét, hogy az ország népegészségügyi programok területén el van maradva. És ezt a lemaradást sürgősen pótolni kell.
Mint mondta: kevés olyan daganat van, mint a tüdőé, amelynél bizonyított, hogy a dohányzás és a légszennyezettség közvetlen kiváltója. „Joggal merül fel, hogy miért nem tesszük füstmentessé az országot?” Lassan állást kell foglalni Magyarországon, hogy mi a fontosabb: a rágyújtás joga, vagy hogy az állam védje meg polgárait a dohányzók füstje okozta egészségi kockázatoktól?
A témával kapcsolatban intézkedéscsomagot tett le a miniszterelnök és a kormány asztalára, ebben például a tiltaná a gépjárművekben és a társasházak közös területein való rágyújtást, illetve 2020 után születetteket eltiltanák a dohány termékek vásárlástól. Valamint tovább szigorítanák a dohánykereskedés szabályait.
