Az enyhe novemberi időjárás ellenére egyre többen húzódnak be az éjjeli menedékhelyekre, az éjszakai szálláshelyek kihasználtsága országosan, illetve Budapesten is 73 százalékos volt november 17-én – tudtuk meg a Menhely Alapítvány igazgatójától, Aknai Zoltántól. A szakember beszámolt arról is, az alapítvány által nyújtott krízisprogramok már november elsején elindultak, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásával 24 órás diszpécserszolgálat, krízisautó és speciális utcai szolgálatok is segítenek az elesetteken.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is jelezte: felkészültek a krízisidőszakra. A karitatív szervezet országszerte 16 nappali melegedőt, 6 átmeneti szállót, 3 hajléktalan otthont, 10 éjjeli menedékhelyet, 8 időszakos férőhelyeket biztosító intézményt, 17 utcai szociális szolgálatot, 3 népkonyhát és 1 rehabilitációs intézményt üzemeltet, ezekben az intézményekben évente összesen több mint 6 ezer hajléktalan ember kap ellátást. Mint írták, intézményeik jelenleg 80 százalékos telítettséggel működnek, de teltház esetén sem utasítanak el senkit: ha szükséges, ideiglenes férőhelyeket nyitnak.
Kerestük a legnagyobb fővárosi hajléktalanellátó szervezetet, a Budapesti Módszertani Szociális Központot is, ők későbbre ígértek tájékoztatást. A téli krízisellátásról múlt héten a Városházán is volt egyeztetés, ahol Karácsony Gergely főpolgármester fogadta a hajléktalan embereket segítő szervezetek képviselőit. A Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán azt mondta, a találkozó résztvevői több pontban fogalmazták meg, hogyan lehetne az ellátást hatékonyabbá tenni. Ilyen a szálláshelyek akadálymentesítése, higiéniája, az egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek segítése.
A konkrétumokról Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport aktivistája beszélt lapunknak, aki mostantól a Fővárosi Önkormányzat munkáját is segíti. Mint mondta, az önkormányzat több tízmillió forintos forrást különít el az éjjeli menedékhelyek színvonalának emelésére, az akadálymentesítés mellett ilyen például a rendszeres poloska- és csótányirtás. Szeretnék bővíteni a lábadozó férőhelyeket, ahova olyan hajléktalan emberek kerülnek, akiknek orvosi ellátásra, ápolásra is szükségük van.
– Ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre, ám az állapotuk miatt a hagyományos szálláshelyeket nem tudják igénybe venni – mondta Misetics. A javaslatok konkretizálása még tart, az azokról szóló előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés november 27-ei ülésén tárgyalják majd. A szakember hangsúlyozta: a hajléktalan emberek segítése mellett a hajléktalanság csökkentése is prioritás az önkormányzat számára, az utcán élők megbélyegzését, büntetését ugyanakkor elutasítják.
Az „életvitelszerű” közterületi tartózkodást tiltó és büntető szabályzat tavaly októberben lépett életbe, a rendőrség azóta több száz esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést és az is több alkalommal előfordult, hogy bíróság elé citáltak hajléktalan embereket csak azért, mert az utcán aludtak. Kértünk pontos adatokat az Országos Rendőr-főkapitányságtól, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
A Menhely Alapítvány munkatársai szerint viszont elmondható, az utóbbi hónapokban jelentősen lecsökkent a közterületi hajléktalanság miatti rendőri intézkedések száma. Ebben nagy szerepet játszhat az Alkotmánybíróság júniusi döntése, amely ugyan nem ítélte alkotmányellenesnek a hajléktalan-törvényt, azt viszont kimondta, csak akkor lehet eljárás alá vonni egy utcán „életvitelszerűen” tartózkodó hajléktalan embert, ha a hatóság bizonyítani tudja, hogy egyébként lett volna számára hely valamelyik szálláshelyen.
Misetics Bálint szerint tévúton jártak a döntéshozók, amikor a közterületi hajléktalanságot rendészeti eszközökkel próbálták eltüntetni, de az is egyértelmű, hogy az utcán élő emberek helyzetén nem lehet csupán a hajléktalanellátó rendszerre támaszkodva javítani, átfogó lakáspolitikai és szociálpolitikai intézkedésekre is szükség van. A téli krízisidőszak után Budapest ezekre helyezi majd a hangsúlyt.
