ellenzék;Parlament;összefogás;

- Nem kellenek a radikális akciók, a jövőben kormányképes nyugodtságot sugall magáról az ellenzék

Az ellenzéki pártok nem akarnak több üléstermi rendbontást, mert azt akarják sugallni a választók felé: alkalmasak a kormányzásra.

Akár 60-70 egyéni képviselői helyet is nyerhetnek az ellenzéki pártok, ha sikeres lesz az együttműködés 2022-ben – a Népszava információi szerint ez is elhangzott az érintettek múlt heti egyeztetésén.

A Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik az LMP, a Magyar Liberális Párt és a független képviselők részvételével rendszeresen tartanak egyeztetéseket az ellenzék politikai stratégiájának összehangolása érdekében. Úgy tudjuk, legutóbb az országgyűlési törvény módosítása volt az egyik fő téma, az ugyanis súlyosan korlátozná az ellenzéki képviselők jogait, a politikusok például az eddiginél sokkal súlyosabb büntetéseket kaphatnának az üléstermi akciók, "rendbontások" miatt. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson a Jobbik, a Párbeszéd, a Liberálisok, a DK és az MSZP is azon az állásponton volt, hogy „nem kellenek a radikális akciók” az ülésteremben, és kivonulni sem kell a törvényhozásból, mert ez már nem szolgálná a „kormányképes ellenzék” képét a választók felé. Igaz, volt olyan hozzászóló is, aki azt mondta: a házszabály úgysem érdekli a választókat, ezért emiatt nem lesznek tömegdemonstrációk a Parlament előtt. Úgy tudjuk, a DK és a Jobbik is – amellett, hogy a két párt a parlamenti munka fontosságát hangsúlyozta – azt javasolta, „alternatív parlamentet” is állítsanak fel.

A szocialisták egyébként kifejezetten optimisták, a párt képviselője mondta a 60-70 egyéni mandátumról szóló előrejelzést is, persze ehhez az kell szerintük, hogy az ellenzék hangolja össze lépéseit. Ebben nagyjából konszenzus volt a résztvevők között. A jelen lévő független képviselők ugyanakkor sokkal radikálisabb lépéseket szorgalmaztak, mondván, a Fidesz éppen azért reagál ilyen erőszakosan, mert tart a parlamenti akciók politikai következményeitől.

Az ellenzék hétfőn is tartott egy hasonló egyeztetést, információink szerint ezen annyiban módosult a múlt pénteki álláspont, hogy „csak úgy” semmiképpen nem szabad elfogadni a törvény új korlátozásait, de mivel ezek legkorábban februárban léphetnek hatályba, még gondolkodnak azon, miként reagálnak majd.

A hétfői plenáris ülésen egyébként napirend előtt több ellenzéki képviselő is élesen támadta az új szabályozást, Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, „akár a Duna szélére is állíthatnának minket, és akkor sokkal gyorsabban intézzük el ezt a dolgot”, szerinte a kormánypárti képviselőket nem érdekli más, „csak a lopás, csak a lopás, csak a lopás”.

Pénteken dönt az ellenzék a győri előválasztásról Péntek délután tárgyal tovább a győri ellenzék a helyi előválasztásról – értesült a Népszava. Az egyeztetésen döntik el, hogy egyáltalán megrendezzék-e az eseményt a városban, ahol január 26-án választanak polgármestert. Az új voksolás kiírására azért volt szükség, mert az október 13-án győztes Borkai Zsolt novemberben lemondott a posztjáról. Z. Á.

Tizenegyszer annyi pénzt költ a kormány a felső-középosztály támogatására, mint a kifejezetten lakásszegénységben élőkre. A társadalmi egyenlőtlenségek tovább növekednek.