A belügyminisztérium szerint negyedmillióan vettek részt az „Egymillió pillanat a demokráciáért” nevű szervezet által életre hívott prágai megmozduláson. Ugyanez a közösség állt a néhány hónappal ezelőtti, Babissal szembeni tüntetés mögött is. A miniszterelnök azt állította, hogy a szervezők „visszaélnek az évforduló hangulatával”. Hozzátette, nem érti a megmozdulás indokait.
A szlovákiai születésű Andrej Babis kisebbségi kormány élén áll. A kabinetet az általa irányított ANO, valamint a szociáldemokraták alkotják, de együttesen sincs többségük a törvényhozásban, ezért munkájukat kívülről a kommunisták támogatják. Hiába derült ki az, hogy a kormányfő jogtalanul jutott mintegy 50 millió koronás (580 millió forint) európai uniós támogatáshoz, s javasolt áprilisban a rendőrség vádemelést az ügyben, a prágai főügyészség szeptember elején leállította a kormányfővel szembeni eljárást. Pedig ha Babist bűnösnek mondanák ki, akár tízéves szabadságvesztésre is ítélhetnék. Az ellenzék értetlenkedve fogadta a szeptemberi döntést, az ellenzéki Kalózpárt politikusai úgy vélték, már Csehországban sem biztosított a hatalmi ágak szétválasztása.
Csehországban november 17-én ünneplik a bársonyos forradalom évfordulóját. 1989-ben a rendőrség ezen a napon verte le brutálisan a diákok akkori békés felvonulását. Ezután tömegtüntetések kezdődtek az országban. Vasárnap a prágai Nemzeti Múzeumban tartott ünnepségen emlékeztek a harminc évvel ezelőtti történtekre. A reggeli órákban pedig a kormányfő és több minisztere virágokat helyezett el a Nemzeti sugárútnál, de itt is tüntetők csoportja fogadta őket. „Szégyen” – kiabálták.
A szombati tüntetés résztvevői elsősorban arra panaszkodtak, hogy harminc éve nem erről álmodoztak. Nem olyan kormányról, amelyet épp a kommunisták támogatnak kabineten kívülről. Az ismert cseh színész, Bolek Polívka a Deník N című napilapnak úgy fogalmazott, a kommunizmus idején mintha állatkertben éltek volna. Aztán hirtelenjében beköszöntöttek a szabadság évei, ám most, mintha szafariban lennének, amely az állatkert és a szabadság egyfajta átmenete.
A szervezők szerint az ellenzéknek össze kell fognia, csak így tudna eséllyel fellépni a jelenlegi rendszerrel szemben. Azért sem könnyű leváltani Babist, mert afféle véd és dacszövetség jött létre közte és az oroszbarát elnök, Milos Zeman között, aki korábban többször jelezte: ha elítélnék Babist, akkor is őt nevezné ki kormányfőnek, mert elnöki kegyelemben részesítené. Ezért a szombati tüntetésen az államfőt is éles bírálatokkal illették. A másik nehézség az az ellenzék számára, hogy az ANO továbbra is jelentős támogatottságnak örvend, elsősorban a vidéki, kevésbé iskolázott lakosság körében népszerű, a párt támogatottsága 30 százalék feletti. Viszont az ellenzék szétaprózódott, jellemző, ha most rendeznének választást, valószínűleg kilenc politikai erő kerülne be a törvényhozásba, köztük a szélsőjobboldali SDP.
Utoljára júniusban tartottak tömegtüntetést Babis ellen, akkor is mintegy 300 ezren vonultak utcára, az volt az első legjelentősebb megmozdulás a bársonyos forradalom óta.
