Csak az elmúlt egy napban a rendőrség és a katonaság erőszakos intézkedéseinek következtében kilencen haltak meg és 122-en sebesültek meg Bolíviában, Cochabamba városában az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) szerint. A washingtoni székhelyű szervezet összesítését idézve az MTI azt írja, a válság kirobbanása óta már 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek.
Legalább nyolc, a jelenlegi, ügyvivő kormány ellen tüntető férfi halt bele sérüléseibe pénteken a bolíviai Cochabamba nevű nagyváros közelében az ország politikai fordulatát követő tüntetések és a hadsereg beavatkozása következtében – írja az El Confidencial nyomán a Mérce.hu. Az áldozatok mindannyian indián származásúak. Az összecsapásra akkor került sor, amikor a városba érkező tüntetők egyesülni akartak az ott tartózkodó nagyobb tüntetőcsoporttal. A rendőrök és a katonaság azonban útjukat állták: Cochabamba rendőrparancsnoka szerint bár a demonstrálók békésen akartak bejutni a városba, fegyvereket és robbanóeszközöket találtak náluk, emiatt nyitottak tüzet éles lőszerekkel a tiltakozókra. A hatóságok mintegy 170 embert őrizetbe vettek. Az IACHR közlése szerint
A szervezet elítéli ezt, és úgy foglal állást, hogy a jobboldali Jeanine Ánez ideiglenes elnök által is aláírt rendelet nem felel meg az emberi jogok védelmét szabályozó nemzetközi normáknak, és erőszak alkalmazására ösztönzi a hadsereget a tüntetők ellen.
A volt elnök hívei nem nyugodtak bele Evo Morales bukásába. Morales volt ugyanis a dél-amerikai állam első indián, ajmara származású elnöke. Az október végén megrendezett választást ugyan vélhetően elcsalta környezete, de ettől még tény: sokan továbbra is benne bíznak, részben származása miatt - a lakosság több mint fele indián -, részben szociális intézkedései okán: elnöksége alatt felzárkóztatta a szegényebb rétegeket és több teret engedett a közéletben a nőknek és indiánoknak is. Támogatói nyugati gazdasági érdekeket sejtenek a piacpárti jobboldal hatalomhoz juttatásában, a puccs mellett például egy bányatársaság elhajtásával érvelve. Mindössze egy héttel előzte meg ugyanis Morales lemondatását, hogy elnökként - helyiek tüntetéseinek engedve - nemet mondott a német ACI System bányatársaságnak, akik az akkumulátorokhoz használt lítiumot bányászták volna az országban. Mint a DW.com írta erről, évi 40 ezer tonna kitermeléséről lett volna szó, mely 80 százalékban német exportra. Bolíviának továbbá óriási kitermeletlen földgáz-készletei is vannak - a Guardian szerint a második legnagyobbak a kontinensen -, melyekhez szintén megnehezíti a vállalatok hozzáférését egy baloldali vezetés. A brit lap viszont arra is emlékeztet: Morales nem engedett felemelkedni a politikában olyanokat, akik az utódai lehettek volna, és már 2016-ban is az elnöki hivatali idő korlátozásának megszüntetésével próbálkozott. Ezt egy népszavazás ugyan elutasította, de bírósági úton tovább igyekezett hatalma megtartásán az elnök. Az eredményt nem várta meg, úgy kezdett újabb elnöki ciklusába idén. Ám hiába demonstráltak ellene ekkor indiánok is, ők így is a jobboldali hatalomváltás vesztesei lehetnek: az interneten számos videó terjed például rendőrökről, akik ünnepelve vágják le ruhájukon lévő jelvényeikről az indián zászlót.
Evo Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Szerdán Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar. Csütörtökön új választások megtartásáról állapodott meg az Ánez által beiktatott bolíviai átmeneti kormány Morales pártjának parlamenti képviselőivel.
