Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik - Orbán Viktornak sikerült megközelítenie Örkény István nyelvi bravúrját, igaz, ő magát teljesen komolyan véve jelentette ki a Kossuth Rádióban legutóbb, hogy „Magyarország magyarabb ország, mint volt, sokkal inkább vállalja önmagát, mint korábban, ezért érdekesebbé váltunk a világ számára is".
A miniszterelnök ezt a hozzánk érkező turisták számának növekedése kapcsán mondta. Próbáljuk meg komolyan értelmezni ezt a kijelentést: ma a legtöbben, ha csak nem tájékozódtak már előre alaposabban egy adott térség, ország történelme, kultúrája felől (és a tömegturizmusban ez nem szokás) leginkább online úticél-tanácsadó oldalak ajánlásai alapján utaznak. Az egyik legnagyobb ilyet átfutva nem találtam utalást arra, hogy „magyarabb”, ezért érdekesebb lenne az ország, mint volt. Abban, hogy egyre több a turista, két fő tényezőnek van szerepe: az egyiket úgy hívják, „buliturizmus”, a másik pedig az Airbnb. Sem a részeg brit turistának, sem a kaliforniai szállásközvetítőnek nincs köze az ország „magyarabbá válásához”.
Budapesten kívül amúgy a legnépszerűbb úti cél még mindig a Balaton. Itt az elmúlt évek legkézzelfoghatóbb változása a Mészáros Lőrinc és körének nyomulása, ami leginkább a szabad strandok, olcsó kempingek megszüntetésében, nádirtásokban mutatkozik meg. Ettől lenne „magyarabb” a Balaton?
De jaj, mintha maga az élet is cáfolná a miniszterelnök urat. A legfrissebb hír szerint riasztóan alacsony az immár megbízhatóan kormánypárti vezetésű Corvinus Egyetem hallgatóinak magyarságtudata. Tózsa István oktató, aki tudományos módszerekkel képes ezt mérni, kénytelen volt megállapítani, hogy hallgatói nagy része olyan, mintha „egy magyarul beszélő külföldi lenne”, mivel „az alapszakos hallgatók magyarságtudata kognitív szinten 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté 33”. Amellett, hogy megkíméljük magunkat a mondat tartalmának végiggondolásától, halkan jelezzük: lám, lehetnénk még sokkal magyarabbak is! Hátha még több brit legénybúcsúzó jön majd.