A jövőben nem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok dönthetnek az építési engedélyek ügyében – ezt a előzmények nélküli javaslatot terjesztette a kormány a parlament elé. Az intézkedés célja első ránézésre az lehet, hogy a fővárosi látványfejlesztésekről továbbra is a kormány dönthessen - de valójában nem ez a helyzet. A kiemelt kormányzati beruházások esetében ugyanis – ilyen a Liget projekt-például, de kormány nem egy esetben kiemelt beruházássá minősített belvárosi térkövezéseket is – a hatósági feladatait eddig sem az önkormányzati jegyző, hanem a kormányhivatalok látták el. A jövőben azonban minden ingatlanépítés engedélyéről a kormányhivatalok döntenek, vagyis a döntés elszakad a helyi érdekektől. A településeknek (egyelőre) az a joga marad meg, hogy a helyi építési szabályzatot kidolgozzák, valamint hogy a benyújtott építési terveket településkép-védelmi szempontból véleményezzék.
A kistelepülések egyébként már évek óta elveszítették építési hatósági jogaikat: 2015-ben ugyanis a járási, kerületi jegyzőkhöz kerültek ezek a jogosítványok, most viszont tőlük is elvonná és magához venné az engedélyezési jogokat a kormány. Ennek megfelelően a szabályozás több mint 170 olyan önkormányzatot, illetve jegyzőt érint, amely járási központ is egyben. A kormány a törvényjavaslat indoklásban meg sem próbálja indokolni az intézkedés észszerűségét.
A kabinet most látta elérkezettnek az időt arra is, hogy megadóztassa az önkormányzatok által belterültbe vont területeket. Egy település akkor tud fejleszteni, ha külterületeit – szántóit, rétjeit, erdőit – belterületbe vonja, így azokon lehet lakást építeni vagy ipari tevékenységet folytatni. Az átminősítéssel az adott telek értéke jelentősen felértékelődhet – így keresett például milliárdokat Rákosfalvy Zoltán, Borkai Zsolt volt győri polgármester ügyvédje az Audi-telkek kapcsán. Más településeken is előfordult ugyanakkor, hogy a belterületté minősítésről döntő politikusok ismerősei, hozzátartozói felvásárolták az érintett parcellákat, majd az átminősítés következtében milliós haszonra tettek szert. A parlament előtt fekvő javaslat szerint a jövőben az így elért nyereségre – az ingatlan 10 éven belüli értékesítése esetén – 90 százalékos vagyonszerzési illetéket vet ki a kormány, vagyis gyakorlatilag a teljes spekulációs hozamot elvonja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón elmondta: 2002 és 2019 között 3609 hektárral nőtt a belterület nagysága, ami az összes belterület félszázalékos növekedése, az átminősítés előtti valamint utáni érték között pedig ötvenszeres a különbség.
