A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el. Az egyszerű eszköz a csatornák vízében lévő hulladékot – különösen a kicsiny műanyag darabokat – a Westerdok csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik a vízből. A próbaüzem azt mutatta, hogy az úszó hulladék mintegy 80 százalékát képes összegyűjteni - adta hírül a The Guardian című brit napilap.
„Az óceánokban lévő műanyag hulladék több mint kétharmada a folyókból, csatornákból jut oda. Ha ezeket egyszer be kell gyűjteni, akkor azt miért ne tehetnénk meg a folyókban?” – idézte a brit napilap Philip Ehrhornt, a technológia társalkotóját, aki hozzátette ugyanakkor, hogy egy csatornára nem tehetnek gátat, hiszen annak nyitva kell állnia a vízi élőlények és a hajózás előtt.
A légbuborékgát egy hosszú, perforált cső, amely a csatorna mélyén ferdén fut mintegy 60 méter hosszan. Sűrített levegőt pumpálnak bele, amely a csőből buborékok formájában felszállva a vízben gátat alkot, miközben a természetes vízfolyás segít abban, hogy a csatorna széléhez sodorja a hulladékot, amelyet egy kicsiny hulladékgyűjtőben fognak fel.
Ehrhornt, aki tengerészeti mérnök, egy ausztráliai szennyvízkezelő technológiája ihlette, amelyet 2015-ben tanulmányozott. „Az egyik fázisban levegőztetik a vizet, olyan légbuborékokat juttatnak be, mint amilyenek egy nagy jacuzziban látunk. Az emberek által a wc-tartályokba dobott kicsiny műanyagdarabokat egy sarokban gyűjtik össze, ez volt az, ami az ötletet adta. Ha a műanyagot oldalra terelhetjük, miért ne tehetnénk ezt meg tudatosan, egy folyóban” – magyarázta.
Az első ilyen működő buborékgát, amely a nap 24 órájában három éven át fog működni Amszterdamban, a fenékkotrást fogja kiegészíteni, amellyel jelenleg évente mintegy 42 ezer kilogramm nagyméretű műanyag hulladékot gyűjtenek össze a város vízi útjairól.