kiállítás;Tutanhamon;

- Tutanhamon rejtélye és kincsei (képgaléria)

A világ egyik leghíresebb régészeti leletének, Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájának válogatott tárgyainak másolatából nyílt tárlat Budapesten.

A Tutanhamon rejtélye és kincsei című kiállítás az ókori Egyiptom titokzatos világába kalauzolja el a látogatókat. A sír fantasztikus kincseit abban a formában láthatóak, ahogyan Howard Carter brit régész egy gyertya pislákoló fényénél látta meg először a tárgyakat. A 2200 négyzetméteres tárlat az eredeti formájában, másolatokon keresztül mutatja be a sírkamra kegytárgyait.

1922. november 25-én mozdították el a munkások az első követ a Tutanhamon-sír bejáratát lezáró falból, így Howard Carter és társai számára lehetővé vált, hogy bepillanthassanak az egyetlen olyan ókori egyiptomi fáraó sírkamrájába, amelynek kincsit nem hordták el rablók, noha több kísérletet is tettek rá. Ezt követően a sírban fekvő, körülbelül 3200 évvel azelőtt mumifikált 18 éves fiatalember egy csapásra világhírűvé vált. A vele eltemetett több mint ötezer tárgyból néhány külföldi múzeumokba került, de legnagyobb részük Egyiptomban maradt. 2018-ig a Kairói Egyiptomi Múzeumban voltak kiállítva, legközelebb a jövőre a Gizában újonnan megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban lesznek láthatók. Az eredeti darabok különböző válogatásokban a hatvanas évek eleje óta utaznak a világban, hozzánk legközelebb akkor kerültek, amikor Bécsben jártak 2008-ban. Jelenleg Londonban van az a kiállítás, amely Párizsban már rekordszámú látogatót, csaknem másfél millió embert vonzott. Ennyien időszaki tárlatot még nem néztek meg ott soha.

De a kincsek értéke, mérete, sérülékenysége miatt - és mert ezek mégiscsak Egyiptomban vannak otthon -, több olyan állandó vagy utazó kiállítás is létezik a világon, amelyek csak másolatokat mutatnak be a sír kincseiből. Az első pár évvel a felfedezés után nyílt, van ilyen Kairóban is, az eredeti helyszínek tehermentesítése céljából. Nem egyszerű szemfényvesztéssel állunk tehát szemben, hiszen a nagy, körülbelül 5x3,2 méteres aranyozott fa szentély és a benne levő kisebbek, továbbá a súlyos aranyozott fakoporsók aligha fognak valaha is útra kelni otthonukból, ezeket jó, ha akár replikaként is láthatjuk. 

Része az ilyen bemutatóknak, hogy rekonstruálják a kamrákat, például az elsőt, abban a rendetlen állapotban, ahogyan Carterék találták. A valódi tárgyakkal ezt sem lehetne megtenni. A másolatokat óvni sem kell üvegfalak mögött annyira, mint az eredetieket, sokkal közelebbről is megtekinthetők, urambocsá megérinthetők. Az ilyen válogatás jóval gazdagabb lehet, most ezer tárgy látható, az eredeti leleteket utaztató kiállításokon néhány tucattal, maximum százötven körülivel lehet találkozni. Most például Londonban sincs ott a talán leghíresebb darab, az arany halotti maszk.

Azt persze lehet vitatni, mennyire hitelesek maguk a másolatok, de kérdés, a világ nagy múzeumaiban őrzött, restaurált festmények valójában azt mutatják-e, ami alkotójuk szándéka volt. És mindig ott a kérdés, a bármennyire is hiteles tárgy eredeti lelőhelyéről, környezetéből kiszakítva, mondja-e ugyanazt egy múzeumban.

Ilyen szempontból a budapesti Komplexben nyílt kiállítás mutat értékelhetőt: látható tehát az első kamra, a kincsestár, még ha nem is a maga teljességében. Kisebb hibáktól eltekintve informatívak a feliratok, élvezhetők a hordozható eszközben hallható információk, és látható film Carterről, valamint az ásatásokat finanszírozó Lord Carnarvonról. Aki alaposabban tanulmányozni akarja a tárgyakat, készüljön fel hosszabb kirándulásra, hiszen minden apró részlet fontos lehet, és rengeteg van belőlük. Egészen elképesztő tudású szobrászok és iparművészek voltak az ókori egyiptomi mesteremberek, mind technikai, mind művészi felkészültségük csodálatraméltó, az itt látható tárgyak egy része eredetijének értéke bármilyen más műalkotáséval felér. 

Info

Tutanhamon rejtélye és kincsei tárlat

2020. március 1-ig tekinthető meg a budapesti Komplexben, a Király utca 26. szám alatt

A kultúrát állami szinten is támogatni kell és a most regnáló hatalom, nem beleteszi, hanem épp kiveszi belőle a pénzt - állítja Bakó Gábor koreográfus, akivel legújabb színházi munkája, A Nagy Gatsby apropóján beszélgettünk.