Németország;CDU;

- Átfogó reformokat követelnek Németországban

A kormánypártok a rossz szereplése után változásokat szeretnének a politikai rendszerben. A koalíció egyelőre biztos lábakon áll.

A német kereszténydemokratáknál mind többen követelnek változást a türingiai tartományi választás óta, amelyen a CDU több mint 11 százalékot vesztett 2014-hez képest. Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint átfogó politikai változásokra van szükség, például elegendő lenne egy kisebb parlament. Emellett csökkentené a miniszterek és államtitkárok számát – írta a Rheinische Post című lap vendégkommentárjában. Hozzátette, a cél az, hogy a polgárok visszanyerjék a politikai pártokba vetett bizalmukat. „Már régen nem arról van szó, ki a kancellárjelölt, a miniszter, s nem is a koalíciós kompromisszum számít, hanem a bizalom és elfogadás vált a legfontosabbá” - emelte ki. A bizalom helyreállítása pedig elképzelhetetlen az alapvető reformok nélkül, „még ha ezek fájdalmasak is lehetnek” – jegyezte meg.

„Úgy vélem, még az idén szükség van a parlament reformjára, amelynek eredményeként több szakaszban csökkentenék a létszámát” – vélte. Erre ki is dolgozott egy előzetes stratégiát. Meglátása szerint négy évente negyvennel kellene csökkenteni a képviselők számát mindaddig, amíg a „megfelelő létszám” ki nem alakul. Altmaier hozzátette, a miniszterek számát 15-ben kellene maximalizálni, az államtitkárokét és kormánymegbízottakét pedig a következő kormányalakításnál harmadával kellene csökkenteni. Altmaier szerint a német politikai rendszer számára az is káros, hogy túl sok választást rendeznek. A türingiai voksolás 2019-ben már a negyedik tartományi választás volt – mutatott rá. Egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányzat mandátumát négyről öt évre kellene emelni.

Miközben tehát mind többen követelnek változásokat, a német nagykoalíció szerdán jó bizonyítványt állított ki eddigi saját ténykedéséről. Az erről szóló jelentésben, amelyről a következő hetekben várható politikai vita, megállapították, hogy az uniópártok és a szociáldemokraták frakciójával sokat elértek, „de még sok munka vár ránk”. Angela Merkel kancellár kifejtette, a nagykoalíció által tervezett 300 intézkedés kétharmadát ültették át a gyakorlatba. „Ez pedig azt jelzi, hogy képesek vagyunk a jó munkára” – hangoztatta. Bár mind a CDU, mind az SPD válsága kapcsán felmerültek kételyek, vajon a nagykoalíció kitölti-e 2021-ig tartó mandátumát, a kancellár és helyettese, Olaf Scholz pénzügyminiszter leszögezték: együtt kívánnak kormányozni a következő szövetségi parlamenti választásig, függetlenül attól, hogy nem minden kérdésben vannak közös nevezőn.

Nézeteltérések AmerikávalMike Pompeo amerikai külügyminiszter is Németországba látogatott a berlini fal leomlásának 30. évfordulóján. Washington és Berlin viszonya különösen Donald Trump hatalomra kerülése óta nem éppen felhőtlen, az amerikai elnök rendre nagyobb hozzájárulást, több pénzt követel a németektől a NATO-ban. Megértő fülekre talált ebben Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterben, aki éppen a minap beszélt egy interjúban arról, hogy emelni kellene a védelmi költségvetést, és aktívabb szerepet kellene vállalni a nemzetközi biztonság megteremtésében. Tervei szerint 2031-re érnék el a NATO direktívát, hogy a GDP 2 százalékát költsék a hadseregre, ami azonnal a 3. helyre emelné Németországot. A másik vitás pont a felek között az Északi Áramlat 2 kérdése, amellyel orosz gáz érkezhetne Németországba, az amerikai álláspont szerint növelve az energiafüggőséget. Pompeo most is felhasználta az alkalmat, hogy egységet és határozottabb fellépést szorgalmazzon az oroszokkal és kínaiakkal szemben. 

A népek közötti megbékélésért és megértésért kifejtett tevékenységükért a német kormánypárt, a CDU legmagasabb kitüntetést vehette át a minap Németh Miklós volt kormányfő és Horváth István volt bonni nagykövet. Az ünnepség éppen „félidőben” volt a magyar határnyitás és a berlini fal leomlásának 30. évfordulója között. Horváth Istvánnal beszélgettünk.