„A ReCardio nevű készítmény a világ 10 legjobb kardiológiai központ egyikeként számon tartott SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Kardiológiai Tanszéke által került kifejlesztésre” – harsogta egy online felületen már nem elérhető (de tárolt változatban most is megtekinthető) álinterjú, amelyről az említett termék gyártói azt állították: dr. Préda Istvánnal, a Budapesti Orvostudományi Egyetem kardiológiai osztályának vezetőjével készült. A napokban a Semmelweis Egyetem hozta nyilvánosságra, hogy az intézmény nevével visszaélve reklámoztak egy olyan szert, amely garantálja a szív-érrendszeri betegségek „teljes mértékű gyógyulását”. Az írásnak már a stílusa is beszédes lehet, hiszen nem gyakran találkozunk olyan interjúval, amelyben az újságírói kérdés úgy indul, hogy „Tudósító:…”. Valójában nem létezik Budapesti Orvostudományi Egyetem nevű intézmény, és az említett professzort soha senki nem kérdezte az adott témában. A Semmelweis Egyetem a hamisított cikk miatt megtette a szükséges jogi lépéseket.
Az eset sajnos nem egyedi, Magyarországon a legtöbben a daganat mellett szív- és érrendszeri betegség miatt veszítik életüket, a rákgyógyító csodaszerek mellett éppen ezért feltörekvőben vannak a kardiológiai betegségeket „gyógyító”, ilyen-olyan készítmények is.
Hazugságok és manipuláció
Az említett oldalon olyan állításokkal próbálták manipulálni és vásárlásra késztetni a betegeket, mint hogy „Jelenleg a magyarországi gyártó a ReCardiót nem is szállítja más országokba. A termék kivitelét a magyar kormány megtiltotta. Ezért a készítményt sem a magyar, sem az európai gyógyszertárakban nem lehet megvásárolni”. Ha pedig valakinek nem lenne elegendő a professzorral készült hamis interjú, az oldal alján vásárlói ajánlások is olvashatók voltak szép számmal. A valótlanságokkal meggyőzött betegek ezek után megrendelik a terméket, elkezdik szedni és közben nem tudatosul bennük, hogy milyen életveszélynek teszik ki magukat azzal, ha az orvosilag indokolt és előírt kezelés helyett ilyen készítményeket fogyasztanak.
Az oldal valószínűleg nem csak Préda István nevével élt vissza, találtunk olyan korábbi, tárolt változatot a Google segítségével, amelyben az említett interjú nem vele, hanem dr. Berkes Máriával készült, akire úgy hivatkoznak, mint „vezető kardiológus, főorvos Kardiológiai rehabilitációs centrumban Balatönfüreden” (sic!). Ez a példa is jól mutatja, mennyire fontos, hogy igazi orvosokkal konzultáljanak a betegek, mielőtt bármit megvesznek az interneten, mert olykor hiába szerepel egy fotó és egy név, messze nem biztos, hogy az adott szakember valóban ajánlaná a készítményt.
Nem ez az első eset, hogy egy cég próbálja megtéveszteni a vásárlókat. A Gazdasági Versenyhivataltól megtudtuk, 2017-ben 30, 2018-ban 28 esetben hozott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos döntést, és bírságolt, sokszor több tízmillió forintra büntetve a cégeket. Mindennek ellenére is nagy üzlet manapság gyógytermékeket árulni, ez vitathatatlan. A hirdetők pedig olykor teljesen etikátlanul és jogilag is vitathatóan járnak el, amikor valótlan dolgokat állítanak. Ráadásul ezek a torzítások sokszor csak hosszú idő után derülnek ki, már ha egyáltalán. Erre jó példa a már említett hamis interjú is.
Nem garancia a gyógyszertár
„A legnagyobb probléma, hogy az emberek nem igazán tudják, mi a különbség aközött, hogy valami bizonyítottan hatásos gyógyszer, vagy csak marketingfogásokkal sztárolt, tudományosan nem igazolt eredményességű étrend-kiegészítő, esetleg még az sem – egy része ezeknek a termékeknek ugyanis teljesen feketén kerül forgalmazásra és egészségre káros anyagokat is tartalmazhat” – mondja dr. Tábi Tamás egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet igazgatóhelyettese. Szerinte a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha valaki az alternatív terápiákat, a gyógyító csodaszereknek beállított termékeket részesíti előnyben a bizonyítottan hatékony orvoslással szemben. Ezzel ugyanis elveszti a lehetőségét annak, hogy betegségét ténylegesen kezeljék. „Az egyetemen a hallgatók megtanulják, hogy mi a különbség egy gyógyszer és egy étrend-kiegészítő, gyógytápszer vagy más termék között, de sajnos ez az információ a beteg számára nem világos és a gyógyszertárban sem mindig kapják meg a megfelelő tájékoztatást. Sokan azt hiszik, amit a patikában vásárolnak, az biztosan gyógyszer és hatni is fog, pedig ez távolról sincs így. Sok olyan termék vásárolható meg ezeken a helyeken is, amik esetében igen kevés a bizonyíték arra, hogy valódi hatással rendelkeznek” – figyelmeztet dr. Tábi Tamás. Éppen ezért a szakember szerint nagyon nagy szükség lenne egy, a betegek számára elérhető, magyar nyelvű adatbázisra, aminek segítségével a laikusok is utána tudnának nézni a termékeknek és hiteles, tudományosan megalapozott információkat kaphatnának arról, milyen betegségek esetén alkalmazható valami bizonyított hatással. Sokszor ugyanis annyira új egy online megvásárolható készítmény, hogy a marketinginformációkon túl semmi nem érhető el róla magyar nyelven. „A hosszabb ideje használt gyógynövényes készítményekről vannak olyan információk, amelyek alapján azt lehet mondani, hogy az adott termék tényleg rendelkezik valamilyen hatással vagy sem. Egy új készítmény esetében azonban nem elérhetőek ezek a tudományos bizonyítékok” – mondja.
A reményt adják el
A daganatos betegségek esetén az emberek hajlamosak a legkisebb szalmaszálba is belekapaszkodni, ha megtehetik, akkor szinte mindent megvesznek, ami reményt ad nekik. Még akkor is, ha egyébként semmiféle tudományos bizonyíték nincs az adott szer hatásosságára. „Az anyagi megterhelés ellenére pszichésen akár sokat adhatnak ezek a termékek, de használatuk csak addig elfogadható, amíg egyébként nem ártalmasak az egészségre, és nem utasítja vissza miattuk a hagyományos kezelést a beteg. A legismertebb, daganatos betegek által vásárolt gyógytápszer, a Culevit esetében például a hatékonyságra nincs igazán klinikai bizonyíték, de legalább nincs benne semmi olyan, ami ártana a pácienseknek” – fejti ki dr. Tábi Tamás.
A Culevittel kapcsolatban egyébként 2015-ben írt arról a Magyar Nemzet: a termékből egy betegnek kétóránként kellett bevennie négy szemet, így a 180 darabos, 5200 forintos kiszerelés négy napra volt elég. Egy daganatos beteg esetében fél év után vált nyilvánvalóvá: a több százezer forintért vásárolt termék nem segít, de addigra operálhatatlanná vált a páciens. A GVH már 25 millió forintos bírságot is kiszabott a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-re, mert hirdetésben azt állították, hogy a termékek elpusztítják a ráksejteket, s így alkalmasak lehetnek a betegség gyógyítására, továbbá alkalmazásukkal a fogyasztó meg is előzheti a kialakulást, gyorsíthatja gyógyulását. A büntetés ellenére a terméket a mai napig árulják, méghozzá nem is akárhol – a mintabolt az Országos Onkológiai Intézet utcájában, azzal szemben található. A helyszínválasztás nem véletlen, a szintén daganatosok számára hirdetett Varga Gombákat árusító vállalkozás is megtalálható ugyanebben az utcában, sőt korábban hirdetése volt közvetlenül a Semmelweis Egyetem mellett is. A terméket árusító kft.-t 2008-ban 1 millió, 2011-ben 8 millió, 2015-ben pedig 5 millió forintra büntette a GVH. Mindezek ellenére országosan több mint 20 üzletben kapható jelenleg is a „gyógygombának” nevezett termék, aminek a szakemberek szerint egyáltalán nincs gyógyhatása.
A daganat mellett a magas vérnyomás, magas koleszterin, az érelmeszesedés vagy a pszichiátriai kórképek esetében is komoly károkat okozhat, ha valaki valamilyen csodaszer miatt nem kéri az orvosilag indokolt terápiát. „Ismertem egy fiatal, Wilson-kóros pácienst – meséli dr. Tábi Tamás. – Ez egy rézanyagcsere-zavarral járó betegség. A férfi visszautasította a hagyományos terápiát azzal az indokkal, hogy természetgyógyászhoz jár. A betegség azonban életveszélyes, ha nem kezelik megfelelően, így a harmincas éveiben járó férfi végül meghalt. Hiába vannak tehát nehezen tolerálható mellékhatásai daganat esetén például a kemoterápiának, ez igenis hatékony lehet. Bizonyítottan meggyógyíthatja a pácienst vagy meghosszabbíthatja az életét, nem úgy, mint a táplálékkiegészítők vagy egyéb csodaszerek” – teszi hozzá az orvos.
