Ingatlan;KSH;lakás;drágulás;építés;engedély;

- Több lakás épül, de nem elég - a drágulás nem állt meg

Ősszel beindult az év végi lakásátadási hajrá, ám még így sem épül meg annyi új otthon, mint a válság előtt. Az áremelkedés nem állt meg, de lassul.

Összesen 10 302 lakást adtak át szerte az országban idén szeptember végéig, ami egy hajszálnyival, 0,8 százalékkal több, mint amennyi a tavalyi első kilenc hónapban elkészült – derül ki a KSH friss adatközléséből. A fejlesztők főként Budapesten húztak bele: a fővárosban 17 százalékkal több új lakás épült meg. Számítani lehetett a növekedésre, hiszen a most még 5 százalékos, kedvezményes újlakásáfa év végi kivezetése miatt a beruházók igyekeznek még az idén befejezni minél több lakást. A fővárosban számos lakópark építése most ért a végső fázisába, így Budapesten az első 9 hónapban több mint 2500 új lakást adtak át. A megyei jogú városokban csaknem 2900, a többi vidéki városban pedig több mint 2600 otthon várja új gazdáját. Utóbbi települések esetében azonban ez az adat már egy jelentős – 18 százalékos – visszaesést takar, hiszen ezeken tavaly ilyenkorra csaknem 3200 új lakás épült meg. 

Látható, hogy az elmúlt években indított társasház-fejlesztések átadásai megkezdődtek, az év első felében ugyanis még 0,7 százalékkal csökkent az elkészült lakások száma – kommentálta az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az év hátralévő részében átadási dömping kezdődik, és további mintegy 8 ezer új lakás készül majd el. Megjegyezte: marad muníció a lakásépítési piacon, mert egy módosítást követően 2023 végéig azokra lakásokra is érvényes az 5 százalékos áfa, amelyeknek 2018. november 1-je előtt már volt építési engedélye.

Az újépítésű lakások áfája 2016 januárjától csökkent 27-ről 5 százalékra, de csak egy átmeneti időre, 2019. december 31-ig. Tavaly – mivel a szakember- és építőanyag-hiány miatt számos projekt oly mértékű csúszásban volt, hogy az idei átadás is kétségessé vált – a kormány meghosszabbította a kedvezményt a 2018 novemberig építési engedélyt szerzett lakásokra. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége azonban további hosszabbítást szeretne: a kedvezményezetti kört kibővítené a 2019. június 30-ig érvényes építési engedélyt szerezett lakásokkal. Így további 10 ezer, 2023 végéig összesen mintegy 30 ezer lakást lehetne 5 százalékos áfával megépíteni. Ha viszont nem változnak a feltételek, akkor 2021-re 8-10 ezer közé zuhanhat vissza az újlakások száma. A januártól 22 százalékkal emelkedő adóteher ugyanis oly mértékben megdrágíthatja a lakásokat, hogy már csak ennyi lakásra maradhat meg a fizetőképes kereslet.

A lakásépítési kedv ugyanakkor egyelőre töretlennek tűnik, a hatóságok az első kilenc hónapban legalábbis 27 388 lakásépítési engedélyt adtak ki, azaz 2,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fővárosban 22, a községekben 4 százalékkal több építési engedélyt adtak ki. A megyei jogú városokban eközben 5,3, a többi városban pedig 12 százalékkal csökkent ezek száma.   

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén és jövőre több mint 10 ezer lakást adhatnak át a fővárosban, országosan pedig a 20 ezret - ha sikerül felgyorsítani az építkezéseket. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedélyt kiadtak. Ezt jelzi az is, hogy 2016 eleje óta 133 663 engedélyt adtak ki, miközben csak 52 366 lakás készült el. Az elemző arra is felhívta a figyelmet: a lakásépítések száma még messze elmarad a nemzetközi és válság előtti hazai teljesítménytől. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át itthon, míg tavaly kevesebb, mint 17 700 épült. Vagyis 1000 lakosra 1,8 lakás jutott. Európában az érték 3-3,5 lakás.

Az új lakások iránti kereslet ugyanakkor az ingatlan.com adatai szerint az év első tíz hónapjában 30 százalékkal nőtt. Igaz, a legnagyobb érdeklődés 2016-2017-ben volt, amikor sok lakásépítés kezdődött meg: ezek nagy része már akkor elkelt a tervezőasztalról. Az idén a statisztikában megjelenő új lakások nagy része tehát már gazdára talált.

A fokozott kereslet és az építési költségek növekedése miatt az újlakások ára is töretlenül emelkedik: az ingatlan.com október végi adatai szerint a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára 881 ezer forintnál járt, ami éves szinten 16 százalékos drágulást jelent. A győri új lakások négyzetmétere 10 százalékkal 462 ezer forintra, a debrecenieké 13 százalékkal 563 ezer forintra, a fehérváriaké pedig 29 százalékkal 628 ezer forintra nőtt tavaly októberhez képest.     

Lassul a drágulás, de nem áll megTovábbra is jelentős, 22,5 százalékos drágulást mutat a fővárosban a Magyar Nemzeti Bank szerdán megjelent lakásárindexe a 2018 és 2019 második negyedéve közötti időszakra, 21,6 százalékos áremelkedést pedig vidéki városokban. Ez a magas szám ugyanakkor már a drágulás lassulását jelenti. Budapesten ugyanis az első negyedévben még 25,6 százalékos, a vidéki városokban pedig 22 százalékos éves szintű áremelkedést mértek. A Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld városaiban viszont 25,4 illetve 24,2 százalékra gyorsult az áremelkedés, míg Közép-Magyarországon 13,4 százalékra lassult. Összességében ugyanakkor a legtöbb régió városaiban a növekedési ütem meghaladta az országos lakásár-drágulás 17 százalékos mértékét. A községekben viszont alig 3 százalékos volt az áremelkedés. A jegybank adatsora nem vizsgálja külön az újépítésű és a használt lakások árait, ám a KSH egy korábbi kiadványából az látszik, hogy a használt lakások drágulása torpant meg a második negyedévben, az újlakások áremelkedése viszont töretlen.   

Nem csak lelassult, hanem az ügyfelek egy részénél elérhetetlenné vált a pénzintézet informatikai rendszere. A postások jelentős létszámban nem férnek hozzá a fizetésükhöz.