Sajátos módon, a Honvédelmi minisztérium cégeit, háttérintézményeit megkerülve vásárolt egy aknavetőket gyártó osztrák-brit üzemet az Orbán-kormány: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) alá tartozó projekttársaság tulajdonába került a fegyvergyár. A vásárlásról Maróth Gáspár, a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztos nyilatkozott a kormánylap Magyar Nemzetnek. Az osztrák központú, de Angliában is telephellyel rendelkező Hirtenberger Defence Systems (HDS) vételárát Maróth Gáspár a kormánylapnak nem volt hajlandó elárulni. Lapunk ugyanakkor észrevette, hogy a HDS-t felvásárló magyar projektcég, a HDT Védelmi Kft. már az alapításának napján, idén július 26-án 38,8 millió eurós – mintegy 12,8 milliárd forintos – hitelt kapott egy kormányhatározat alapján a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank Zrt-től, és a kölcsönre a kabinet száz százalékos garanciát adott.
A kormányhatározatból kiderül, igencsak gyorsan dönthetett a kormány a HDS felvásárlásáról, ráadásul kérdéses, hogy ebbe mennyiben vonták be a honvédelmi tárcát. Néhány nappal a projektcég alapítása előtt, július közepén ugyanis Benkő Tibor honvédelmi miniszter még arról beszélt: a kiskunhalasi, cseh licencű kézilőfegyvereket gyártó üzem mellett egy „aknavetőüzemet is terveznek”. Mindez úgy hangzott, mintha a miniszter egy kiskunhalasihoz hasonló, összeszerelő üzem létrehozásáról beszélne. Ehhez képest néhány nappal később a kabinet külföldi üzem vásárlása mellett döntött, és a honvédelmi tárca cégeit kihagyta az üzletből.
Az, hogy a jelek szerint megkerülték a tárcát, különös, de nem egészen váratlan lépés: lapunk írt arról először, hogy jelentős átalakítás jöhet a honvédelmi minisztériumnál, amely még az idén elveszítheti háttérintézményei nagy részét. A harckocsik karbantartásával foglalkozó HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülne, de még a tárca eddig önálló kommunikációja is a Rogán Antal-vezette minisztérium alá tagozódna be.
Maróth Gáspár kormánybiztos egyébként azzal indokolta a HDS megvásárlását, hogy a magyar hadiipari cégek mérnökei így olyan kutatási információkhoz juthatnak hozzá, amelyeket egyébként csak több éves kutatómunkával szerezhetnének meg. Arról nem tett említést, hogy miért éppen az aknavetők gyártásával kapcsolatos információ nélkülözhetetlen a magyar mérnökök számára. A politikus a vásárlás melletti érvként hozta fel, hogy a brit-osztrák cégnek több évre szóló megrendelésállománya van.
Szakmai forrásaink azonban szkeptikusan fogadták a „bombaüzlet” hírét: szerintük, ha olyan aranytojást tojó hadiipari cégről van szó, akkor kérdés, miért adta el hirtelen a nagy múltú, 1870-ben alapított társaságot a tulajdonosa. A kormány mindenesetre optimista: Maróth szerint a magyar adófizetőket nem terheli extra kiadás, mivel a banki hitelt a cég üzemszerű működés mellett vissza fogja termelni. Katonai forrásaink arra is felhívták a figyelmet, hogy ugyan a magyar honvédségnél elkél a HDS által gyártott 60-81 és 120 milliméteres aknavető, de az már inkább kérdéses, hogy a világpiacon miként tudják értékesíteni ezeket a fegyvereket. Aknavetőket ugyanis igen sokan gyártanak és óriási az árverseny ezen a területen.
