Három egymás utáni rangadóra készül az olasz labdarúgó bajnokságban szereplő AC Milan, ha pedig itt sem tud új erőre kapni, az a teljes szezont romokba döntheti.
A legutóbb a 2013-14-es Bajnokok Ligájában szereplő milánói együttes elmúlt két-három éve alapján úgy tűnt, képes lesz talpra állni. Tavaly Gennaro Gattusóval a klub az ötödik helyet szerezte meg, mindössze egy ponttal lemaradva a BL-t érő pozícióról. A vezetőség úgy érezte, hogy az egykori klublegenda miatt nem lett meg a hőn áhított visszatérés, ezért elküldték, helyére pedig érkezett a Sampdoriával kilencedik pozícióban végző Marco Giampaolo. A váltás finoman szólva sem jött be, a csapat negatív csúcsokat döntött meg, köznevetség tárgyává vált, Giampaolo pedig rekordgyorsasággal repült, helyére Stefano Pioli jött, de egyelőre ő sem tűnik megváltónak.
Már a felkészülési időszak is érdekesen alakult a piros-feketék számára. Az eredmények bár nem feltétlenül voltak kínosak, Giampaolo igen érdekes módon szerette volna megreformálni a csapatot. A 4-3-1-2-es formáció felüdülésnek tűnt a sokévnyi statikus 4-3-3 után, azonban nem a megfelelő játékosok kerültek az adott pozícióba. Csak néhány példa: Samu Castillejo középcsatár, Suso irányító középpályás, Fabio Borini középső középpályás, Hakan Calhanoglu mélységi irányító. Mondani se kell, hogy senki nem vált be sem az előszezonban, sem éles tétmeccsen ezeken a számukra idegen posztokon, de olyannyira nem, hogy az Udinese elleni 1-0-ra elvesztett találkozón a csapatnak nem volt kaput eltalált kísérlete. A tanácstalan játék végig megmaradt, a következő hat meccsen csupán hatszor (ebből három gól tizenegyes) talált be az együttes, pedig volt az ellenfelek között csak az Inter elleni volt rangadó. Paolo Maldiniék bár még így is sokáig szavaztak bizalmat Giampaolonak, de be kellett látniuk, hogy ez nem mehet tovább, új edző kell a csapatnak. Bár sokáig úgy tűnt, hogy a tapasztalt, az Intert a BL-be visszavezető Luciano Spallettire esik a választás, a városi rivális miatt megszakadtak a tárgyalások (Spalletti és az Inter a végkielégítés költségeiről nem tudtak megegyezni) ezért rögtönözni kellett, így lett az igazán talán a Lazionál komolyabb eredményt felmutató Stefano Pioli az új Miszter. Pioli bár döntetlennel kezdett a Lecce ellen otthon, a játék hosszú idők után bíztatónak ígérkezett. A lendület a Roma elleni meccsig élt, ahol a Farkasok 2-1-re legyőzték riválisukat, a Milan elképesztő hibákat vétett (Davide Calabria és Franck Kessie fegyelmetlensége miatt kapott két gólt), de Andrea Conti, Lucas Biglia, Theo Hernandez, és Ismael Bennacer is adott forintos labdát, a Romának. Ha nincs Gigio Donnarumma, valószínűleg kiütés lett volna a vége. A legutóbbi, hétközi fordulóban bár sikerült legyőzni a Spalt, de nem volt egy helyzetekben gazdag összecsapás, a csereként beállt Suso szabadrúgásgólja döntött.
A csapat mentalitása is mélységekben van. Az európai topligák legtöbb piros lapot kapó együttese pont az AC Milan. Bár Piolival eddig nem volt kiállítás, de Giampaolo alatt hét meccsen ötször villant a piros, Calabria ebből kapásból kettőt gyűjtött be. Ha már Calabria. A két jobbhátvéd (Conti és az imént említett olasz) teljesítménye annyira gyenge, hogy a Spal ellen már a középhátvéd, Leo Duarte kezdett a védelem jobbszélén. Biglia egyre többet ront és egyre körülményesebb lesz, de Bennacer bíztató játéka ellenére sem képes megközelíteni azt a tavalyi teljesítményt, amit Tiemoué Bakayoko nyújtott a védelem előtt. Suso több hónap után talált be, idén is mindössze egyetlen egy gólpassza van, Calhanoglu a Lecce elleni kimagasló játékán kívül eddig semmi extrát nem nyújtott, Krzysztof Piatek pedig úgy tűnik, hogy a következő egyszezonos csatárok sorába kerül, ha így folytatja. Az új igazolások viszont pozitív színt hoznak a csapatba: az imént említett Leo Duarte hiába játszott eddig keveset, mégis megbízhatóbb pontnak tűnik a védelemben, mint Matteo Musacchio, Theo Hernandez két góljával és egy gólpasszával csapata talán legjobbja a mezőnyben, Rafael Leao a fiatal csatár technikai tudásával és lendületével sokat segít a támadójátékon, Bennacer hosszútávon jobb megoldás, mint Biglia, Rade Krunic pedig hibátlan kiegészítő ember.
Vannak tehát biztató jelek a Rossoneri háza táján, Pioli eddig mindenképp meggyőzőbb a kispadon, mint elődje Giampaolo. Három rangadót kell egymás után átvészelnie az együttesnek (Lazio, Juventus, Napoli), itt el fog dőlni, hogy képes lesz e talpra állni az alvó óriás, vagy idén be kell érnie azzal, hogy a legjobb 10 elérésén kívül nem lehet bátrabb célja.
