szabályozás;kóbor kutyák;ebtartás;

- Rengeteg a kóbor kutya Magyarországon, de az állam továbbra is tétlen

Pedig ha szabályoznák az ebtartást, azzal nem csak a kóbor kutyák, hanem az állatkínzások és a kutyatámadások száma is csökkenne.

Az állam elsősorban a gyepmesteri telepek fenntartásával foglalkozik, és évente összesen 40 millió forintot oszt szét a menhelyek között. Mivel jelenleg nagyjából 30 ezer kutya él menhelyeken, ezért

ez a 40 millió forintos támogatás 133 forintot jelent évente, kutyánként.

A kóbor ebek számának visszaszorításában jelentős előrelépés lehetne a kutyatartás engedélyhez kötése, hasonlót nemrég Ausztriában vezettek be. Az engedéllyel megelőzhető a kutyák mérték nélküli szaporulata, amennyiben a nem tenyésztésre tartott kutyák ivartalanítását előírják.

Ezzel jelentős előrelépést lehetne tenni, ugyanis a Peta állatvédő szervezet adatai szerint egy ivartalanított nőstény kutyának hat év alatt akár több mint 67 ezer utódja lehet. Ez persze egy elméleti szám, hiszen a kóbor állatok ritkán élnek hat évig – ami alacsony életkor ahhoz képest, hogy a megfelelő tartás mellett a kutyák élettartama (fajtától függően) tíz év felett alakul.

Ma Magyarországon 300 ezer kóbor kutya él,

ami különösen jelentős annak fényében, hogy az országban összesen 4-5 millió kutya él becslések szerint – derült ki a Kutyaszemmel 2019 kutatásból, amit a Világgazdaság szemlézett.

A kutyatartás szabályozásának nemcsak a kóbor ebek számának csökkentésében lenne szerepe. Az állatkínzások, illetve a kutyatámadások megelőzésében is jelentős szerepe lehetne, ha csak valóban hozzáértő módon lehetne ebet tartani Magyarországon.

Csökkenés helyett dinamikusan nő a közlekedési eredetű szén-dioxid-kibocsátás Európában. A klímavédelmi célokat nem lehet elérni a benzin- és dízelautók betiltása nélkül.