Már a kongresszus időpontja is megvolt: november 9-én, jövő szombaton tartották volna a Jobbik rendkívüli tisztújítását. Az országos választmány kedd esti ülése azonban borította a menetrendet.
Pedig Sneider Tamás a közelmúltban már hivatalosan is bejelentette, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Értékelése szerint a Jobbikot az elmúlt másfél évben sikerült konszolidálni és emelkedő pályára állítani. Az általa elképzelt szociálisan érzékeny állam létrehozása azonban sok munkával jár: az elnöki teendők ellátása ebbe már nem fér bele.
Ugyanazon a napon Jakab Péter, a párt parlamenti frakcióvezetője a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta elnökjelölti szándéknyilatkozatát. A Jobbikban régóta tényként kezelték, hogy ő lesz az új pártelnök. Csakhogy Jakab szándéknyilatkozatában volt egy kitétel, ami nem mindenkinek nyerte el a tetszését: „Csapatban dolgozom és számonkérhető határidővel. A számonkérés ideje a 2022-es választás lesz. Bizalmatokat addig kérem. Ha nem kapom meg addig, akkor bizalmatokat tisztelettel ugyan, de most sem kérem.”
Jakab Péter tehát azt a feltételt szabta, hogy az eredetileg két évre szóló mandátumát hosszabbítsák meg fél évvel, az országgyűlési választásig. Ehhez azonban az alapszabály módosítására, az alapszabály módosításához pedig a küldöttek háromnegyedének egyetértésére lett volna szükség.
A keddi választmányi ülésen kiderült, hogy Jakab javaslata nem élvez kellő támogatottságot. A Jobbik közleményben adta hírül, hogy a választmány jelentős többséggel felkérte a párt elnökségét, vonja vissza a tisztújító kongresszus kiírását és töltse ki az eredeti, 2020 májusáig szóló mandátumát.
Így Sneider Tamás mégis maradt a párt elnöke, a Jobbik „rendes” tisztújító kongresszusát jövő tavasszal rendezik meg. Jakab ehhez csak annyit fűzött hozzá a Facebook-oldalán: „Elfogadom a Jobbik országos választmányának döntését, nem leszek a párt elnöke.”
Varga-Damm Andrea személyében volt egy másik elnökaspiráns is. A fejleményekre tekintettel ő a választmányi ülésen visszalépett a jelöltségtől – tájékoztatta lapunkat Sneider Tamás. Kérdésünkre, hogy mi lett volna a gond azzal, ha Jakab Péter a parlamenti választásig vezeti a Jobbikot, Sneider elmondta: „Inkább azt nevezném problémának, hogy Peti nem kérésként, hanem ultimátumként fogalmazott. Ez hibás kommunikáció volt részéről. Ha másként vezeti fel a javaslatát, akkor biztosra veszem, hogy ő lett volna a Jobbik elnöke.”
Jakab Pétert nem sikerült elérnünk: facebookos bejegyzéséből nem teljesen világos, hogy a későbbiekben vállalja-e az elnökjelöltséget. „A választmányi ülés óta még én se tudtam beszélni vele” – jegyezte meg Sneider Tamás. Nem hiszi, hogy Jakab megsértődött volna az elutasítás miatt, „nem olyan fából faragták”. Valószínűbb, hogy a fárasztó önkormányzati kampány után pihenni szeretne néhány napot.
Sneider szerint továbbra is adott a lehetőség, hogy Jakab Péter tavasszal elinduljon az elnöki posztért. Addig még sok idő van, még az is elképzelhető, hogy ő, mármint Sneider Tamás marad a pártelnök.
Jakab Péter elnökjelölti szándéknyilatkozata szerint a Jobbiknak – modern nemzeti néppártként – a nemzet egészét kell képviselnie, ami azt jelenti, hogy „soha, senkitől nem kérdezzük meg, jobb- vagy baloldali-e”. Ebből arra lehet következtetni, hogy Jakab az ellenzéki együttműködés erősítését preferálja.
Kérdésünkre Sneider Tamás elmondta, hogy politikai kifogás nem merült fel Jakab Péter elképzeléseivel szemben. Az egyéni jelöltek esetében az önkormányzati választáson jól vizsgázott az ellenzéki együttműködés – hangsúlyozta Sneider. A közös ellenzéki listával szemben ugyanakkor nagy az ellenállás a Jobbikban. Sneider Tamás kijelentette: „A Gyurcsány Ferenccel közös lista a teljes ellenzék vereségét jelentené. Tetszik, nem tetszik, ezt tudomásul kell venni.”
