- Hosszú évekre nyúlik vissza a gyakorlat, hogy minden évben tartanak legalább egy magas szintű találkozót – kezdte Orbán Viktor, aki szerint a fő cél az volt ezekkel, hogy minden évben előrelépjenek egyet a gazdasági és politikai együttműködés területén, ebben voltak kevésbé sikeres és nagyon sikeres évek, a tavalyi az utóbbiba tartozik. Ugyanis a szankciók bevezetése óta 2018-ban nőtt először a magyar-orosz kereskedelmi forgalom, ismét elérte a 6.5 milliárd dollár volument. Ebben ugyanakkor óriás többlete van Oroszországnak a magyar olaj-, és gázvásárlások miatt, de Magyarország folyamatosan szeretné az egyensúly irányába tolni. Emiatt Magyarország exportálna és befektetne Oroszországba.
- Minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette, mi egy Berlin-Moszkva-Ankara háromszögben éljük az életünket, a cél pedig emiatt, hogy minden érintett állammal jó kapcsolatban legyünk. Magyarország a NATO és az EU tagja és ez így is marad, de ez nem zárja ki a politikai együttműködést bizonyos területeken Oroszországgal – mondta Orbán, az üldözött keresztények megsegítését és a migráció elleni védekezést nevezve meg a politikai együttműködés két területének, valamint a Közel-Kelet stabilitását.
Ma „olyan a világ, hogy Magyarországnak, bár kis ország, vannak érdekei a Közel-Keleten, érdekünk, hogy stabilitás legyen – mondta Orbán, hozzátéve, hogy az iraki kurd közösséget a magyar kormány anyagilag és katonailag is támogatja. Politikai együttműködés terepe lehet a NATO és Oroszország közötti kiegyensúlyozott viszony legyen, mert ez Magyarországnak is jó.
A NATO Ukrajnáról szóló nyilatkozatának megvétózásáról Orbán Viktor azt mondta, „a szövegezési küzdelem még zajlik” az egyezmény ügyében, így a történet még nincs lezárva. - A vita arról szól, hogy mit kezdjünk azzal a helyzettel, hogy a magyar kisebbség jogi diszkriminációt szenved el és fenyegetettségben él. Mi azt szeretnénk, hogy az ukrán kormány legalább a Velencei Bizottság ajánlásait fogadja el a témában – mondta. Szerinte „teljes félreértés” a magyar-ukrán viszonyt orosz-ukrán kontextusban értelmezni, a magyar kormány a magyar nemzeti érdekekből kiindulva foglal állást a kérdésben, ez független az orosz-ukrán viszonytól. Ő abban bízik, hogy az új ukrán vezetéssel javulni fog a viszony, mielőbb szeretne erről tárgyalni.
Vlagyimir Putyin azt mondta, részletesen áttekintették a két ország kapcsolatait minden területen és azt, hogyan lehet az együttműködést javítani. Bár az energetika áll az első helyen a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, ők is ennek diverzifikálására törekszenek. A Barátság kőolajvezetéken történő kőolajszállításokról 2025-ig tartó megállapodást írtak alá a MOL és a Lukoil-Transznyeft között és a paksi bővítés is nagyon fontos része ennek az együttműködésnek. Oroszország bízik benne, hogy részt vehet a metró további felújításában és a dunai hajózás fejlesztésében is.
Putyin szerint az ukrán válság megoldása és más nemzetközi ügyek egyaránt szóba kerültek, a szíriai rendezés szintén. Oroszország fontosnak tartja, hogy létrejött egy bizottság, amely a szíriai alkotmányos reformot dolgozza ki. Putyin szerint az év végéig kiépítik a Török Áramlat gázvezetéket, amely Szerbián keresztül Magyarországot is érinti és a jövő év elején akár működésbe is helyezhetik. A Török Áramlatról Orbán azt mondta, „a magyarok fixáltak a szuverenitásra”, ez igaz az energiára is, emiatt egyetlen országtól sem akarnak függeni, így minden érdekel minket, ami a beszerzéseinket diverzifikálja.
Magyarország is azt szeretné, ha minél hamarabb gázt vásárolhatnánk Szerbia felől. Orbán Viktor és Vlagymimir Putyin is alapvető érdeknek nevezte az üldözött keresztények megsegítését, ebben alapvető szerepe van a Közel-Kelet stabilitásának.
A két delegáció nyolc kétoldalú szerződést is aláírt. Az első a magyar-orosz régióközi együttműködésről szólt, a második a két ország közti szociális biztonságról, a harmadik egy onkológiai együttműködésről, a negyedik egy sport-, és testnevelési együttműködésről, az ötödik a vasúti együttműködésről, a hatodik egy nemzetközi fejlesztési együttműködésről, a hetedik Szamara megye és Győr-Moson-Sopron megye együttműködéséről, végül a már említett MOL és a Lukoil-Transznyeft között is született együttműködés kőolaj szállításáról.
