lézer;drón;Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér;Fővárosi Negyed;

- Veszélyes és káros, de még nincs ellenszere a drónozásnak

Októberben kétszer is teljes repülőtérzárat kellett elrendelni Ferihegyen

A légi forgalom megzavarásának veszélyes játéka világszerte kihívást jelent a repülésirányítás és a rendvédelem számára. A Ferihegyi repülőtér környékén is megszaporodtak a drónészlelések: amíg három éve még egy eset sem történt, addig tavaly előtt három, a múlt évben pedig tizenhárom jelentés érkezett a pilótáktól.

Idén csak októberben kétszer kerültek távolról vezérelhető repülőeszközök a reptér területére, és emiatt 21 járat nem tudott le- vagy felszállni időben. A fölöslegesen elégetett kerozin sem utolsó kártétel, de még nagyobb bosszúságot jelent a repülés felfüggesztése, amely több ezer utas életét keseríti meg. A repülőteret ért veszteségről a Budapest Airport ugyan – a sok összetevő miatt – nem tudott konkrét számot mondani, de az bizonyos, hogy a légitársaságokat és az utasokat is komoly kár éri a menetrend felborulása, illetve a plusz üzemanyaghasználat miatt.

Mindeközben a veszélyhelyzet valós, a drónok berepülése nagyobb bajt is okozhatna. Nem véletlenül kezeli a jog szigorral, 3-15 évig terjedő szabadságvesztéssel a repülés veszélyeztetését.

– Az októberi drónos esetek ügyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. A nyomozás érdekei miatt bővebb tájékoztatást nem adtak. A megelőzés szinte lehetetlen, de egyebek között a légi irányítással, a polgárőr szervezetekkel és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal is együttműködnek, hogy minél eredményesebben hívják fel a lakosság figyelmét a drónhasználat veszélyeire. Budapest légterében gyakoriak a lézeres zavarások is, idén több mint ötvenszer jeleztek ilyen esetet a pilóták. A repülésbiztonság drónos, illetve lézeres veszélyeztetése miatt korábban már indultak olyan eljárások, amelyekben a nyomozás eredményre vezetett – tudatta kérdésünkre az ORFK, de arról, hogy mikor és milyen büntetési tétellel, nem közöltek részleteket.

Teljes repülőtérzárat októberben 14-én és 15-én rendeltek el, miután drónok repültek be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére. Először 23 percre kellett felfüggeszteni a forgalmat, másnap több mint egy órán át tartózkodott a tilosban két légi jármű. A magyar légtér és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér léginavigációs szolgáltatását biztosító HungaroControl a Népszavával azt közölte: a drónos incidensek miatt a légiforgalmi toronyirányítás a le- és felszálló repülőgépeket szigorú szabályok szerint mind a levegőben, mind a földön várakoztatta. Két hete hétfőn három, kedden öt gépnek kellett megszakítania a repülőtér megközelítését, ezeket a járatokat várakozó légtérbe irányították, és csak jóval később tudták biztonságosan le- és felszállítani őket. A súlyos incidensek mindkét napon induló járatokat is érintettek. A repülőtér üzemeltetője csak azután nyitotta meg az utat a forgalom előtt, miután mind a toronyirányítás, mind pedig a hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy megszűnt a repülésbiztonsági kockázat.

A HungaroControl egyébként már az év elején megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni és azok adatait a légiirányítók számára megjeleníteni.

– Világszerte egyre gyakrabban észlelnek drónokat a légiközlekedésben és a repülőterek környezetében, amelyek elhárítása – a még fejlődő technológia miatt – nemzetközi szinten is óriási kihívást jelent – tájékoztatott a Budapest Airport. Nehezen birkóztak meg a feladattal múlt év decemberében a világ egyik legnagyobb forgalmú egypályás repülőterén, a londoni Gatwicken. A valós terrort is megélt város repterén egy teljes napig káosz uralkodott, több tízezer utas, közte számos magyar járatát törölték. Márciusban Frankfurtban landolt váratlan rotoros a reptéren, fél óráig állt a forgalom emiatt.

A Fapadosinfo szerint sok kísérletet végeztek már annak modellezésére, hogy egy repülőgép és egy drón ütközésekor mi történne. Egyelőre csak annyit tudni (ami egyébként sejthető volt), hogy a drón veszélyesebb a madárnál. Egy argentin Boeing már igazolta ezt Buenos Airesben: leszálláskor csapódott az orrának egy távvezérlésű szerkezet. „Ha ez a hajtóművel történik, akkor azt tönkretette volna”, idézte a pilótát az Aviation Herald.

Virtuális védőfal és a téglákElőrejelzések szerint a drónok 2050-re hétszer több időt fognak áruszállítással, ellenőrzéssel, vagy akár rövidtávú közlekedési eszközként a levegőben tölteni, mint a hagyományos légijárművek. Ezért egy mobiltelefoncég mérnökei kifejlesztették, miként lehet megakadályozni a drónok berepülését különféle őrzött területekre. A cég rádiós helymeghatározási rendszere képes a láthatáron kívüli pozíció követésére, emellett nehezebben zavarható vagy feltörhető, mint a GPS. Az engedély nélküli berepülések ellen részben a virtuális repülési védőfal kínál megoldást, amely lekeríthetővé teszi a repülőtereket is. Ez azonban nem oldja meg a rosszhiszemű drónozás problémáját, amikor valaki szándékosan zavarja a légiforgalmat – jobb esetben – egy jó fotó kedvéért. A drónok védelmi rendszere általában olyan protokollal rendelkezik, hogy akkumerülés vagy a kapcsolat elvesztése esetén hazataláljanak vagy leszálljanak, de ettől függetlenül a szakmai portálok szerint szoftverhiba miatt is „elszabadulhatnak” és lepotyoghatnak. Ezeket a drónokat a zsargon találóan téglának nevezi.

Négy év alatt megháromszorozódott az eladási ára. Igaz, azóta legalább felújították a hányattatott sorsú intézet nővérszállóját.