Bajor Gizi (egykori) budai neobarokk villája a színésznő halála után egy évvel, 1952-ben lett múzeum. Az érdem Gobbi Hildáé, akinek volt elég szakmai és politikai befolyása ahhoz, hogy ezt az akkori döntéshozóknál képes legyen elérni. Azt mondják, hogy a színészet egy múlékony műfaj, csak aznap este létezik. Gobbi, aki valódi megszállottja lett ennek az ügynek, ez ellen akart tenni. Emléket szeretett volna hagyni a pályatársaknak. Óriási tett a részéről, hogy évtizedeken át sikerült gyarapítani a gyűjteményt, újabb és újabb színésztárgyak kerültek be a múzeumba. Mindenkinek megvan a kedvence. A névadó külön emlékszobát kapott. Személyes tárgyak, rajzok, festmények idézik fel az ünnepelt színésznő alakját. Bajor Gizit rengeteg legenda, titok övezi. Ennek a mítosznak a vonzásába kerülhetünk, ha végigsétálunk az egykori villában. A folyosón és több helyen is megjelennek a vele kapcsolatos emlékek. A magánéletére is találunk utalásokat. Férje Germán Tibor fül-orr gégész imádta feleségét, a tenyerén hordozta. Ezért is okozott óriási megdöbbenést a házaspár máig érthetetlen tragédiája. Germán ugyanis 1951. február 12-én megzavarodott elmével halálos adag morfiumot adott Bajornak, majd magával is végzett. A falba süllyesztett vitrinben kapott helyet Lady Milford jelmeze. Ezt viselte Bajor Gizi utolsó szerepében, Schiller Ármány és szerelem című művében.
Gobbi Hilda nem csak létrehozta a múzeumot, hanem nagyon sokáig maga is figyelt arra, sőt személyes javaslatokat is tett, hogy kinek a tárgyai, emlékei kerüljenek be a villába. Íme Gobbi által összeállított névsor, a hetvenes évekből: Somlay Artúr, Tímár József, Uray Tivadar, Tőkés Anna, Gombaszögi Frida, Rátkai Márton, Törzs Jenő, Beregi Oszkár, Gózon Gyula, Berky Lili, Rajnai Gábor, Jávor Pál, Abonyi Géza, Rózsahegyi Kálmán, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Hegedűs Gyula, Ódry Árpád, Sugár Károly, Pethes Imre, Tanay Frigyes, Halmi Margit és Kiss Irén. Érdemes próbát tenni, kiről mi jut eszünkbe. Néhányuknak persze például Gózonnak, Jávornak, vagy Kabos Gyulának ma is játsszák a filmjeit, de a többiek emléke ebben a múzeumban kelhet újra életre. A színésznő 1985-ben és 1987-ben újabb tereket rendezett be. A kortársak közül többek között Mezey Mária, Balázs Samu, Pécsi Sándor, Olty Magda, Bilicsi Tivadar, Ráday Imre, Őze Lajos, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva emlékeivel tette teljesebbé a tárlatot.
Gobbi Hilda 1988-ban halt meg, ezt követően ő is külön emlékszobát kapott. A megnyitón Törőcsik Mari így fogalmazott: „Emlékszobájának megnyitása alkalmából: még egyszer Gobbi Hilda! Hogy milyen színészt vesztettünk benne, azt tudjuk; most egy pillanatra emlékezzünk arra, hogy milyen szervezőt. Mai szóhasználattal élve: vállalkozó volt. Nonprofit vállalkozó. Igaz, ő maga ezt a tevékenységet inkább partizánakciónak nevezte. Partizánként vagy vállalkozóként, olyan mindegy, létrehozta a művet: a múzeumot.”
Az intézményben időszaki kiállítások is helyet kapnak. Különösen izgalmas és januárig látogatható a 100 éve született Bessenyei Ferencre és Gábor Miklósra emlékező kiállítás.
Az egykori villa parkjában négy évvel ezelőtt Koltai Tamás kritikus búcsúztatásán egy fát ültettek el, ma már mellé lehet ülni, olvasgatni, felidézni kedvenc színészeink jellegzetes gesztusait, a múló színházi esték lelkünkben kitörölhetetlen nyomait.
