Az általános felmelegedés miatt olyan orosz városok kerülnek veszélybe, mint például Vorkuta, az európai országrész széntermelésének a központja. a szibériai Csita, Petropavlovszk-Kamcsatszkij, vagy éppen Ulan Ude, Burjátföld fővárosa. Az örök fagy birodalmában kevés ember él - az oroszországi lakosságnak mindössze 4 százaléka -, de sok az ipari létesítmény, és innen származik az olaj jelentős része. A jég- és hótakaró birodalma erőteljes olvadással jelzi a katasztrofális helyzetet. Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés szerint a legnagyobb méretű olvadás az említett városok alatt következik be.
Ha az átlaghőmérséklet-emelkedést nem sikerül 2 fok alatt tartani, akkor az óceánok szintjének jelentős emelkedése érezteti majd hatását Északkelet-Oroszországban is. A sarkvidékeken olvadó gleccserek már most megdöbbentő képet mutatnak. A laikusoknak úgy tűnhet, nem is olyan nagy a baj, hiszen az évszázad végére is csak 1 százalékát veszíti el tömegének a Déli-sark. Csakhogy ez az egyetlen százalék a derűlátóbb prognózis szerint is 40 centiméteres, a borúlátóbb szerint egy méterrel emeli az óceán szintjét.
Oroszországban, ahol 1976 és 2018 között a hőmérséklet emelkedése két és félszer gyorsabb volt a világátlagnál, a legnagyobb problémával az ázsiai területek szembesülnek, az Urál hegységtől a Távol-Keletig. Az örök fagy birodalmában minden házat, ipari létesítményt, olaj-és gázvezetéket a jégre építettek fel. Az olvadás romba döntené ezeket. Jakutszkban, ahol 12 méteres cölöpökre építették a házakat, már most repedéseket észlelnek a falakon. Az infrastruktúra helyreállítása hatalmas erőket kötne le, iszonyatos pénzekbe kerülne. Veszélyt jelentene a hőmérsékletet tovább növelő káros gázok felszabadulása is. A tudósok feltételezik, hogy többszáz gigatonna metán és széndioxid kerül az atmoszférába 2100-ra. De már most szembesülnek az északi-sarkvidéki olvadás következtében megjelenő gyilkos betegségekkel. A The Daily Telegraph szerint az olvadás miatt Oroszországban feltámadhatnak a történelem előtti „alvó” betegségek.
A humanitárius katasztrófával fenyegető klímaváltozás egyes szakértői vélemények szerint azonban Oroszország számára új lehetőségeket is nyithat. Geopolitikai szempontból egyértelműen Oroszországnak kedvez az északi olvadás, állítja több elemző. Oroszország területének közel kétharmada a globális felmelegedéssel termőfölddé alakulhat át, ugyanakkor új kereskedelmi hajózási útvonalakhoz is jut az ország az Északi-sarkkör olvadása révén. A szárazföldi nagyhatalom Oroszország ezzel tengeri hatalommá is válik. Vlagyimir Putyin elnök máris jelezte: hatalmas projektek kezdődnek a jeges-tengeri hajózási útvonal fejlesztésére. Jelenleg az északi és a keleti partvidék túlnyomó többsége az év nagy részében jég alatt van, ami gazdasági, katonai hátrányt jelentett Moszkva számára. A felmelegedés kiaknázhatóvá teheti az Északi-sarkvidéken is a földgáz- és kőolajforrásokat.
