„Amikor a baloldal kerül valahol hatalomra, általában gyorsan elfogy a pénz, elindul a vagyon értékesítése, és jön az eladósodás… Karácsony Gergely tegnap már arról beszélt, hogy Budapest alulfinanszírozott. Tarlósnál elég volt a pénz” – panaszkodott Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter. Ennek előzményeként az új főpolgármester felvetette: a város túl kevés forrást kap, így lenne helye a rendezésnek. Egyszóval a kabinet átvállalhatná a Tarlós-éra hiteleit. Varga Mihály posztjában megemlíti, hogy a költségvetés 2013-ban közel 220 milliárd forintnyi korábbi adósságot vállat át a várostól.
Ez kétségkívül az érem egyik oldala.
A másik viszont az, hogy kormány ezzel párhuzamosan elvonta az intézményeket és a forrásokat a fővárostól. Így annak éves költségvetése a korábbi 500 milliárd forintról 300 milliárd alá esett. 2013 és 2017 között Budapest még tartotta magát. Ám tavaly elindult az eladósodás. Így idén januárban már 80 milliárdra rúgott a város tartozása. Ezt az idei módosított költségvetés szerint további 40-50 milliárdos hitelfelvétel követhet. Az idei első kilenc hónapban a főváros több alkalommal is vett fel több milliárd forintos folyószámlahitelt. A beígért fejlesztési kölcsönök lehívásnak egyelőre semmi jele. Így Budapest adóssága ma biztosan meghaladja a 80 milliárdot, ami az elfogadott költségvetés szerint az év végére akár 120 milliárdra is ugorhat.
A tavaly decemberben már meglévő 80 milliárd forintos hitel egyetlen ügyhöz, mégpedig a 3-as metrókocsik botrányos felújításhoz kötődik. Ez éppenséggel a kormány, illetve Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal kötött személyes üzleteként ismert. Mint emlékezetes, a főváros új metrókocsik beszerzésében gondolkodott. Ám hitelgaranciát a kormány csak felújításra adott. A közbeszerzési tender hajlítgatása után így nyert az orosz gyártó, miközben ezért a pénzért már új, modern kocsikat is vehetett volna Budapest. De nem ez állt a kormány(fő) érdekében.
Karácsony Gergely főpolgármester már első nyilatkozataiban felvetette az adósságrendezés kérdését. Ez ugyan nem szokványos egy önkormányzati hatalomváltás után, de nem is lenne példa nélküli. Igaz, ilyen jellemzően csak baráti kormányokkal szemben szokott felmerülni.
Kérdés az is, hogy a költségvetés helyzete megengedné-e ezt, illetve a kormány partner lenne-e egy ilyen intézkedésben. A kabinet láthatóan a presztízs- és sportberuházásokat erőlteti. Ilyen a 300 milliárdba kerülő, a budapestiek többsége által elutasított Liget. Hasonló helyzetű a 80-120 milliárdos költségvetéssel épülő népligeti kézilabdacsarnok, vagy épp a Csepel-szigetre álmodott olimpiai stadion és olimpiai falu, ami önmagában 500 milliárdos terv. Vagyis pénz van a fővárosra.
Ám a kormány és az ellenzéki polgármester fontossági sorrendje alighanem különbözik. Így már csak az a kérdés, hogy az Orbán-kormány által a közös adóforintokból Budapestre költött százmilliárdok kizárólag saját hatalmi érdekeiket, vagy a fővárost is szolgálhatják.
A kormány mozgástere mindenesetre hatalmas. Az első háromnegyed évi államháztartási hiány 303 milliárd forint. Ez az az egész évre tervezett ezermilliárd forint 30 százaléka. A kabinet lehetőségeinek bő tárházát épp múlt heti döntésük jelzi: egyetlen kormányhatározatban plusz 74 milliárd forintos kiadási csomagról döntöttek. Ráadásul ez a tartalékoknak és a többlettbevételeknek köszönhetően még a hiányt sem növeli. Az idei költségvetési folyamatok alapján a kormánynak az év végén akár 500 milliárd forintos mozgástere is maradhat. Ráadásul ezt szabadon költhetik el. A parlament kormánypárti többsége legalábbis valószínűleg nem fogja azt követelni Orbántól, hogy ezt az összeget költse az államadósság csökkentésére. A kormány, amikor erre lehetősége adódik, előszeretettel költekezik. Ilyenkor elsősorban gazdasági növekedést gerjesztő fejlesztéseket helyeznek előtérbe. Ezek a beruházások az udvari beszállítókhoz kerülve közvetlenül a magánvagyonokat hizlalhatják. A főváros hiteleinek átvállalásával viszont ezek a járulékos „nyereségek” elvesznének, hisz nem gerjeszt többletnövekedést és még "lopásra" sem alkalmas.
De ha az idei adósságrendezés úgymond források híján nem is jönne össze, erre a 2020-as költségvetés is komoly lehetőséget szolgáltat. Itt csak a kormány által előnyben részesített fejlesztésekre 1075 milliárd forintot fordítanak. A kiadási listán szerepel többek között 77 milliárd forint a még el sem kezdett Paks 2-es fejlesztésre. (Az orosz beruházó ugyanis mind a mai napig nem nyújtotta be az engedélykérelmekhez szükséges papírokat.) A kormány jövőre 63,5 milliárd forintot szán ama, a közlekedési szakma szerint teljesen elhibázott Budapest-Kelebia vasútvonal felújításra is, amit kínaiakkal karöltve éppenséggel a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségei kezdhetnek építeni. Orbánék az – ennél drágább – népligeti kézilabdacsarnokra jövőre 35 milliárdot szánnak, de további 30 milliárd megy a Liget-tervre, 25 milliárd a Hungexpo fejlesztésre, a Pénzügyminisztérium pedig 18,5 milliárdból költözik a Várba. Ezek ugyan mind Orbánék szívügyei, ám az adófizetők és a fővárosi polgárok többsége feltehetőleg ellenne nélkülük. Ezek egy részét akár el is hagyhatnák annak érdekében, hogy a főváros megőrizze működőképességét és a kormány eltüntesse Budapest könyveiből az elmúlt kilenc év adósságát.
