Az adóhatóságok rendszeresen alapozzák a döntéseket más adózóknál lefolytatott korábbi eljárások eredményeire, ezek a kapcsolódó vizsgálatok. Ezek felhasználása általában nem problémás, ám a magyar adóhatósági és a bírói gyakorlat teljesen elzárkózik a korábbi eljárásban tett megállapítások mérlegelésétől – mutattak rá közleményükben Várszegi Zoltán és Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda szakértői. Ugyancsak problémás, hogy a NAV nem bocsátja az adózó rendelkezésére a kapcsolódó vizsgálatok során beszerzett bizonyítékokat. Ez a két gyakorlat együttesen azt eredményezi, hogy az adózó a saját eljárásában már nem vitathatja a kapcsolódó vizsgálatok eredményei, és nem ismerheti meg az ott beszerzett bizonyítékokat. Így az adóhatóság úgy állapít meg az adózó számára komoly pénzügyi terhet jelentő fizetési kötelezettséget, hogy az adózót a saját eljárásában elzárják a hatékony védelemtől.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy az ilyen eljárás sérti a későbbi adóellenőrzéssel érintett adózó védelemhez és tisztességes eljáráshoz való jogát. Az ítélet rögzíti, hogy a NAV még az adóhatósági eljárásban, a határozat meghozatala előtt köteles tájékoztatni az adózót valamennyi kapcsolódó eljárásban beszerzett összes bizonyítékról (azokról is, amelyek előnyösek az adózó számára) és köteles azokat az adózó rendelkezésére bocsátani. A PWC Legal közleménye szerint az uniós bírósági ítélet fényében újra kell gondolnia a NAV-nak az ellenőrzési gyakorlatát, sőt ehhez valószínűleg jogszabályokat is módosítani kell.
