;

díj;design;kiálltás;

- Betűtípusoktól az orvosi műszerekig

Ismét sokszínűségével és rendhagyó vállalkozásaival ragadja meg figyelmünket a formatervezés világa Budapesten.

A design az egyik legizgalmasabb művészeti ág: állandó hétköznapi jelenlétével, különféle kísérleteivel és folytonos megújulásával úgy mindennapjaink része, hogy gyakran észre sem vesszük. A Design Hét Budapest azonban évről évre ráirányítja figyelmünket e sokszorosan rétegzett, és más művészi kifejezési formákba ágyazott műfaj bravúrjaira. A programkínálatból mindenki megtalálhatja a kedvére valót az egy hét elteltével is: a mai modern finn design legérdekesebb darabjait bemutató Wild at Heart című kiállításra például még október végéig ellátogathatunk, és decemberig vár a Határtalan Design kiállítás díjazottjait felvonultató tárlat is az idén huszonöt éves Eventuell Galériában. A számos lehetőség közül mindenképp érdemes útba ejteni a napokban a Hagyományok Házát is, Egy betűtípus is képes magában hordozni azokat a jegyeket, amik meghatározzák egy márka brandjét ahol a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj alkotásait vehetjük szemügyre. Az idei évben is egyedülálló és bravúros ötletek várnak minket: geometrikus tapéták, porcelán étkészlet, intelligens tápszerkészítő, valamint átlátszó bakelitlemezből készült szemüvegkeret is szerepel az alkotások sorában.

Olykor nem várt módokon bukkanhatunk a designra, ezt bizonyítja a Magyar Formatervezési Díj egyik különdíjasa is: az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának különdíját a Kariyon betűtípus nyerte el. – Egy betűtípus is képes magában hordozni azokat a jegyeket, amik meghatározzák egy márka brandjét. Ez is így született, mivel leginkább magamnak készítettem, mert egy új egységes arculatot és brandet akartam kialakítani a nevem mögé – mondta el lapunk megkeresésére Prell Norbert a betűcsalád tervezője. Az alkotó hangsúlyozta, a betűtípus modern, tágas és könnyen olvasható, ami modernitása mellett a feszített vonalvezetésével emlékeztet a hagyományos kalligráfiára. – Régebben a betűtervezés egy kiváltságos és merész vállalkozás volt még a grafikán belül is. Egyrészt mert nagyon időigényes folyamat, másrészt mert nagy a konkurencia. Hónapokat tölt a tervező az asztalnál, ám kérdéses, hogy megveszik-e, vagy megtérül-e a befektetett idő. Ezért ahelyett, hogy minden arculati projektnél új betű tervezésébe fognának, sokan inkább a meglévő, már ismert betűket választják. Ebben én sem vagyok kivétel – részletezte Prell Norbert. Ugyanakkor hozzátette, sokak szerint a betűtervezés olyan akár egy betegség, ha valakit „megfertőz”, nem lehet abbahagyni. S meggyőződése, hogy betűtípust csak szívvel, türelemmel és elhivatottsággal lehet készíteni. Kiemelte, egyre többen kezdenek ismerkedni a szakmával, és több, akár szokatlan betű is köztudatba kerülhet. – Ez kihat a kereskedelmi grafika területeire is (arculat, csomagolás, plakát), s ezzel az egész tervezőgrafikára. Az üzleti szférán belül is egyre többen terveztetnek saját betűtípust – fűzte hozzá. Elmondta, úgy érzi, az internetnek, és a modern médiumoknak köszönhetően, az elmúlt tíz évben a szakma Magyarországon is nyitottabbá vált a tipográfia, és a betűtervezés terén.

Míg korábban a betűtervezés kiváltságos vállalkozás volt, mára egyre inkább elterjedtMíg korábban a betűtervezés kiváltságos vállalkozás volt, mára egyre inkább elterjedtMíg korábban a betűtervezés kiváltságos vállalkozás volt, mára egyre inkább elterjedtMíg korábban a betűtervezés kiváltságos vállalkozás volt, mára egyre inkább elterjedt

Szintén a betűtervezés adottságait is kihasználva, összetett koncepcióval nyerte el a Magyar Formatervezési Díj vizuális kommunikáció kategóriájának díját a 2017-es Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja Csend legbelül címmel. A kimondottan a projekt idejére összeálló csapat – Salát Zalán Péter, Sztranyák Gergely, Sztranyák Zsófia és Zilahi Péter – a műfaji határokat könnyedén átlépve, összművészeti alkotással pályázott a hazai elismerésre. A szavak közti üres, mégis jelentéssel bíró, nyelveken és kultúrákon átívelő teret fókuszába helyező munka izgalmas élményt kínált a nemzetközi esemény látogatóinak. A többszörösen is díjnyertes koncepció – az idei évben a Német Formatervezési Díjon (German Design Award) is a győztesek közé választották Fair and exhibition kategóriában – egy labirintusba vezette a betérőt, ahol a könyvvásár zajától eltávolodva 2016 magyar irodalmának legjelentősebb darabjaiból olvashatott a falakon. A pavilon finom utalásokkal kalauzolta a látogatókat: a falakon látható feliratok például az egykori grafikus és betűtervező, Albert Kapr professzor Leipziger Antiqua betűtípusának redizájnolt betűjével készültek, amelyet egy kortárs betűtervező, Tim Ahrens Just Another Foundry cége tervezett, a neve: Jaf Lapture. – Ez nem csak tisztelgés a lipcsei tervező előtt, ám az olvasást is könnyebbé teszi. Bár ezzel többnyire nem szembesülünk, komoly jelentősége van a betűválasztásnak egy adott könyv szempontjából – számolt be róla lapunknak az alkotó csapat egyik tagja, Sztranyák Zsófia grafikusművész.

A pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciájátA pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciájátA pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciájátA pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciájátA pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciájátA pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciájátA pavilonban nincsenek ugyan könyvek kiállítva, mégis érezni az irodalom esszenciáját

S noha elsőre felmerülhet bennünk: hogyan kerülhet a design kategóriájába egy pavilon, a tervező elmondta, bár nem klasszikus objektumról van szó, mégis formabontó, hiszen lényegében irodalmi, építészeti és grafikai gondolatok, reflexiók egymásra épülésének halmaza alkotja az installációt. – Úgy szerettük volna reprezentálni az irodalmat, hogy nincsenek kiállítva könyvek, mégis érezni az irodalom esszenciáját. Ez szerintünk igenis a designhoz tartozik – jegyezte meg. Az foglalkoztatta őket, miként lehet befogadni az irodalmi alkotásokat az olvasási körülményektől függetlenül. S hamar egyértelművé vált, minden esetben a csatornának van jelentősége: egy üres légtér, ahol egyik gondolat eljuthat a másikig. Itt lép be a csend is – részletezte a művész. – Az írásbeliségnek is van egy ilyen vetülete: az a pont, ahol nincs fekete nyomat, a szóköz. Ezt az elképzelést helyeztük el a vásári zűrzavarban, s az volt a célunk, hogy a látogatók a labirintus végére érve egy zárványt, egy belső burkot érjenek el, meglelve a saját csendjüket. Épp úgy, ahogy az irodalmi alkotások is hatnak ránk – jegyezte meg, majd hozzáfűzte: én az emberek érdeklődésében és nyitottságában hiszek. Fontos, hogy a befogadónak is legyen feladata, ne csak kész, előre „megrágott” tényt, gondolatot, vizualitást kapjon, ebben hiszek és ennek van jövője.

Infó:

Magyar Formatervezési Díj kiállítás, ingyenesen látogatható október 19-ig a Hagyományok Háza Maácz László kiállítótermében.

Az alkotó szerint formatervezéssel a betegek felhasználói élménye is fejleszthető
Designnal a jobb egészségügyi élményért Számomra a design mindig egy gyakorlatban használt eszközhöz kapcsolódik, illetve a design egy tárgyra való igényünkből ered. A fiatal tervezők hozzáállása az attitűdjüket is meghatározza, tehát hogy az illető éppenséggel képzőművész, iparművész, designer – nyilatkozta lapunknak Csicsics Gergő, a diák kategória díjazottja. A fiatal tervező a Mediso Kft. számára készült gyógyászati termékcsalád formatervezésével érdemelte ki az elismerést, amely egyben a diplomaprojektje is volt. Az alkotó úgy véli, formatervezéssel fejleszthető az orvosi műszerek ergonómiája, az asszisztensek és a betegek felhasználói élménye, a képalkotó műszerek esetén pedig csökkenthető a vizsgált személy szorongása. Hangsúlyozta: a környezetvédelem miatt fontos szempont, hogy egy tárgy lehetőleg hosszú élettartamú legyen, a jó design alapelvei ellentmondanak a tervezett avulásnak. Ez az orvosi műszerekre is vonatkozik, sőt a használat közbeni megbízhatóság az egyik legfontosabb követelmény.