A rendszerváltás óta a falvakban jellemzően mindig is a független polgármestereket választottak meg. Ez most sem történt másként, s noha a kormánypárti sajtó hatalmas Fidesz-KDNP sikerről értekezik, a 3009, tízezer lakosúnál kisebb hazai település közül több mint 2400 helyen független településvezetőt választottak meg vasárnap. 517 helyen lett kormánypárti vagy kormánypárti támogatással induló polgármester, míg 60-70 településen ellenzéki indulóra szavaztak a legtöbben. Öt éven ugyanezen települések közül 518-ban adott polgármestert a Fidesz-KDNP vagy az általuk támogatott jelölt, azaz valójában még a legkisebb települések között is eggyel csökkent a kormánypárti polgármesterek száma – legalábbis azoké, akik hivatalosan is jelezték a a Fidesz-KDNP támogatását.
Az tény ugyanakkor, hogy a megyei közgyűlések mindegyikében többséget szereztek a kormánypártok, vagyis a 10 ezer lakosúnál kisebb településeken taroltak a Fidesz-KDNP-listák. Ez kétségtelenül jelentős kormánypárti politikai siker, ám gyakorlati, hatalomtechnikai szempontból jelenleg keveset ér. (Ráadásul a megyékben nem volt közös ellenzéki lista, az összefogás pártjai külön-külön indultak.) Épp a Fidesz-kormány volt ugyanis az, amely az elmúlt tíz évben totálisan eljelentéktelenítette, kiüresítette a megyei önkormányzatokat, amelyek most lényegében helyi politikusok „elfekvői.” Míg 2010-ben a 19 megyei önkormányzat több száz milliárd forintból gazdálkodott, idén összesen 16,3 milliárd forintot költhetnek el. Ez a pénz pedig gyakorlatilag elmegy a közgyűlés tagjainak javadalmazására, illetve néhány fős apparátus fenntartására. A megyei költségvetések átlagosan a 2010-es források 2-4 százalékára zsugorodtak, a Fidesz-kormány elvette feladataikat, oktatási, egészségügyi, fejlesztési intézményeiket.
A kétharmados fideszes győzelem évében, 2010-ben a legkisebb megyében, Nógrádban egyetlen év alatt költöttek 12,6 milliárd forintot – idén viszont 417 millió forintból „gazdálkodik” a közgyűlés. Az ország egyik leggazdagabb megyéje, Pest megye 2010-ben még 34,3 milliárd forintot költhetett infrastruktúrára, most mindössze 735 millió forint jut az önkormányzat működésre. A megyei közgyűlések „fontosságát” jelzi az is: idén átlagosan testületenként 3-6 közgyűlési rendeletet alkottak. A Pest megyei közgyűlés az első kilenc hónapban két önkormányzati rendeletet fogadott el: a tavalyi zárszámadást és az idei költségvetést.
Újraélesztik a megyéket?
A választási eredmények ismeretében kérdéses, hogy mit kezd a Fidesz a régen eljelentéktelenített, de – a vidéki városok sorának ellenzékivé válása miatt – most újra felértékelődött megyéivel, maradnak-e továbbra is olyan kiüresített intézmények, mint most. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke úgy vélte: építkezési alapnak tökéletes hely a megyei szint.
Akár felmerülhet egy olyan forgatókönyv is, hogy újra kapjanak nagyobb szerepet a jövőben például a területfejlesztésben és közszolgáltatásban. Ez utóbbi forgatókönyv Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója szerint sem elképzelhetetlen, ám szerinte a hatáskörök esetleges növelése semmiképp sem történhet a települési önkormányzatok és a polgármesterek kompetenciájának kárára. Ez ugyanis ebben a helyzetben nem érdeke a Fidesznek, mert azzal újabb szavazókat veszítene az ellenzéki városokban.
Az elemző szerint a kialakult erőviszonyok alapján a Fidesznek egy újfajta kormányzásra kell majd berendezkedni, hiszen – bár erőforrásai továbbra is óriásiak –, az arányok kissé megváltoztak. Az összefogás által irányított városokban új teret kap a helyi nyilvánosság, amelyet az ellenzékiek előtt eddig hatalmi szóval elzártak, így kevésbé érvényesül majd a Fidesz-vezérelte fegyelmezett és központosított kommunikáció.
