Kilenc éve, 2010-ben indult a vidéki Magyarország meghatározó sportklubjának átalakítása: a DVTK új tulajdonossal és új működési modellel igyekezett belesimulni a XXI. századba. Hogy a kísérlet sikerült-e, még nem teljesen egyértelmű, az viszont igen, hogy az átalakítás alapjaiban változtatta meg a klub korábbi életét. „Több lehetőség közül választottuk ki Diósgyőrt, hiszen itt mindig kiemelkedő szurkolói bázis működött, másrészt a város, a megye sport iránti rajongása ugyancsak legendás volt” – mutatta be a kilenc évvel ezelőtti indítékokat Sántha Gergely, a DVTK ügyvezetője.
A bankszektorból érkezett vezető szerint a klub átalakítása elengedhetetlen volt, mert azok a szakemberek, akik korábban a DVTK-t képviselték, kikoptak a rendszerből, pótlásukat pedig tudatosan olyanokkal oldották meg, akik az élet más területén már sikeresek voltak. A mai vezetők között van világszinten elismert orvos, a sporttelevíziózás és sportkommunikáció területén komoly tapasztalattal rendelkező szakember, vagy olyan, aki a hazai autóiparban dolgozott csúcsvezetőként.
Ezzel együtt nem volt könnyű a rajt, mert a focicsapat 2010-ben kiesett az első osztályból. „Nehéz időszak volt, sok kritika ért bennünket akkoriban” – mesélte az ügyvezető, aki megjegyezte: a csapat egy év múlva visszajutott a legjobbak közé, és ezt a pozíciót azóta is tartja. „A DVTK 110 éve alatt kevés olyan időszak volt, amikor ilyen hosszú ideig megszakítás nélkül az NB I-ben tudott maradni. Amenyiben azt nézzük, hogy a jelenlegi NB1 12 csapatos, és olyan nagyvárosoknak, mint Szeged, Pécs, Nyíregyháza, Győr, Szombathely vagy Békéscsaba nincs első osztályú futballcsapata, akkor azért ez nem rossz kiindulási alap” – mondta Sántha Gergely.
A klubvezetés a jövőképet kiterjesztette a megye határain kívülre, ugyanis egy olyan Észak-magyarországi régiós multisport klub felépítése a cél, amelynek révén 1.3 millió embert tudnak elérni. „Kimondott célunk, hogy ha a Borsod-, Heves- és Nógrád megyében élő 1,3 millió ember a sportra gondol, akkor egyből a DVTK jusson az eszébe. Nem csupán az élsport, hanem a rekreációs, a lakossági vagy az egészségmegőrző sport esetében is. De természetesen a tehetségkutatás a kiemelt feladat, hogy az itt élő gyerekeket a DVTK-ba irányítsuk. ” A megyehatárokon átívelő egységes sportszakmai koncepció lényege, hogy mire a klubhoz kerül egy tehetség, addigra már ismerje a DVTK-ban alkalmazott játékrendszereket, ami a beilleszkedést jelentősen megkönnyíti. És ez nem csupán a focira, de a női kosárlabdára vagy a jégkorongra is érvényes.
Mivel ezt már külföldön jól kitalálták, ezért Sántha Gergely és a klubvezetés több európai városban is napokat töltött, hogy az ott felépített klubmodell működését tanulmányozza. Mint mondta, a helyi adottságok miatt nyilván nem lehet egy holland város gyakorlatát egy az egyben adaptálni a diósgyőri viszonyokra, de a modell felépítése igenis lehet hasonló.
Ennek egyik, ha nem a legjelentősebb része, hogy a szurkolók tudjanak azonosulni a klubbal. Diósgyőrben ezzel sosem volt probléma, a piros-fehér színkombináció iránti szeretet sokkal inkább rajongás. Ezt az életérzést hivatott erősíteni, hogy a tizenöt szakosztályában 2600 fiatalt foglalkoztató DVTK saját nevelésű fiataljait igyekszik beépíteni a csapataiba. Még akkor is, ha ez nagyon kockázatos.
„Határozottan kiálltunk a fiatalok mellett, holott ez a szakmai irány rövid távon ritkán szokott beválni. Sokatmondó, hogy a tavalyi bajnokságban a DVTK-ban kapták messze a legtöbb játéklehetőséget a 20 év alatti játékosok a 12 klub közül. Tajti Mátyás és Szabó Bence húzóembernek számítottak a mögöttünk hagyott évadban, és saját nevelésű játékosaink közül Géringer Tamás, Korbély Kristóf, Orosz Donát és Tóth Borisz is bemutatkozhatott a legjobbak között. Nagyon komoly vereségekbe szaladtunk bele, és a tavalyi szezon jelentős részében a kiesés ellen küzdöttünk. Az erről döntő utolsó meccsen, az Újpest ellen is volt fiatal a csapatban, amit szurkolóink 12 ezres létszámukkal együtt támogattak. És sikerült, ami igazolta, hogy van létjogosultsága a fiatalok szerepeltetésének. Ráadásul mindezt a vadonatúj, valóban nagyon komfortos stadionunkban” – mondta Sántha.
A Doubble Pass belga cég a magyar utánpótlásképzés és akadémiai rendszer átvilágítása után több problémát is feltárt, ezeken Diósgyőrben igyekeztek változtatni. Ennek eredménye, hogy amíg a klub utánpótlás nevelése három éve a 14. volt a rangsorban, mára bekerült az első hatot tömörítő klaszterbe.
Az ügyvezető szerint a napokban átadott DVTK Medical Center építése is ebbe az irányvonalba illik. „Tudományos háttér nélkül ma már nincs élsport, de ez több akar lenni egy szimpla laboratóriumnál” – fogalmazott az ügyvezető, aki elmondta: az MR, röntgen, ultrahang gépekkel felszerelt központ az Észak-magyarországi régió ellátását is képes megoldani. Az európai orvosi csúcsminőség mellett egy világhírű kézsebész, dr. Szabó Zsolt leigazolása volt a klub egyik nagy dobása. A nemzetközileg elismert sebésztől – aki a Miskolci Egyetem docense – a DVTK sportegészségügyi portfóliójának megújítását várják.
Kérdés persze, hogy mi lesz a focicsapattal: „Idén nem a kiesés ellen szeretnénk harcolni, ennek érdekében meg is tettük a megfelelő lépéseket a keret és a szakmai stáb alakításával, de nagyon sűrű a mezőny: a tizenkét csapatos bajnokság sajátja, hogy a mezőny negyven százaléka veszélyeztetett volt az elmúlt két évben, a középmezőnytől legfeljebb pár pont választja el a hátul lévőket. Hiszünk benne, hogy az idei év meghozza az áttörést.”
