Az "embargó" jogi részleteit még ki kell dolgozni, de a politikai döntés megszületett: az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról is beszámolt, hogy az EU tagállamai egyként ítélik el Törökország északkelet-szíriai bevonulását, amelyet inváziónak tekintenek, és amelyet a nemzetközi jog alapján semmi sem indokol.
Asselborn reggeli nyilatkozatában a török offenzívát bűncselekménynek nevezte, továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriai beavatkozás más NATO-országokat is háborúba sodorhat, ha Szíria vagy szövetségesei ellenoffenzívát indítanak Törökországgal szemben, és ezért Ankara kéri a katonai szövetség alapító szerződésének kollektív védelmet lefektető 5. cikke alkalmazását.
Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta, hogy a külügyminiszterek megállapodásra jutottak az északkelet-szíriai kérdéssel kapcsolatos zárónyilatkozat szövegéről, és az EU teljesen egységes. A dokumentumot egyelőre nem tették közzé, így részletei még nem ismertek.
Megerősödhet az Iszlám Állam
Az unió tagországainak külügyminiszterei tanácskozásukon, a döntést megelőzően arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak hangsúlyoznia kell, hogy a civil lakosságot is súlyosan veszélyeztető észak-szíriai török katonai műveletek destabilizálják a régiót, és újabb komoly humanitárius katasztrófával fenyegetnek.
Heiko Maas német külügyminiszter kiemelte, hogy már eddig is ezrek menekültek el otthonaikból. "Látni kell, hogy az ilyen műveletek az Iszlám Állam ismételt megerősödéséhez vezetnek, amelyet minden eszközzel meg kell akadályozni" - fogalmazott.
A katonai offenzíva jelentősen hátráltathatja az ENSZ által támogatott békefolyamat kimenetelét, ami nem csak a régió, de Európa biztonságát is veszélyezteti. Az uniónak ismételten és nagyon határozottan hangsúlyoznia kell Törökország felelősségét a kérdésben, ugyanakkor fontos az is, hogy a szoros párbeszéd folytatódjon a felek között - hangsúlyozta a német külügyminiszter.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt mondta: az Európai Uniónak nagyon határozottan el kell ítélnie a Szíria észak-keleti részén vezetett török offenzívát, és fel kell szólítania Ankarát, hogy állítsa le a támadásokat.
Mindez, úgy tűnik, megtörtént, az Európai Unió ritka egységet mutat a kérdésben.
Putyinék különutasok
Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Rijádból.
Felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus megelőzésére a két ország katonái kommunikációs csatornákat építettek ki egymás között, és hogy Moszkva és Ankara egyéb szinteken is kapcsolatban áll egymással. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban telefonon beszélt török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal, és eszmecserét folytatott egymással a két ország külügyminisztere is.
Eközben Törökország
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra utalt, hogy a török hadsereggel szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű arab ellenzéki milícia az északkelet-szíriai offenzívával párhuzamosan betörhet az északnyugati, ugyancsak a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveresei által ellenőrzött Manbídzs térségébe is.
A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Azerbajdzsánba indult hivatalos látogatásra, szerinte Törökország és az Egyesült Államok annak idején arról állapodott meg, hogy az YPG - amelyet Ankara terrorszervezetnek, Washington ugyanakkor szövetségesének tekint - 90 napon belül elhagyja Manbídzs térségét. Erdogan azt mondta: több mint egy év eltelt, de a kurd milícia még mindig nem vonult ki onnan.
A török elnök jelezte: "Manbídzs tényleges birtokosai, arab testvéreink be fognak oda lépni". Ankara pedig biztosítani fogja belépésüket és ottani biztonságukat - tette hozzá.
Az Ihlas török hírügynökség hétfőn azt jelentette, hogy az északkelet-szíriai offenzívával párhuzamosan az Eufrátesz folyó nyugati partjára, tehát a 2016 augusztusa óta török fennhatóság alatt álló területekre is érkeztek török csapatok, harckocsik, páncélautók és katonai személyzet. Az Ihlas úgy tudja, hogy a katonák pontonhidat építenek, és átlépnek az Eufrátesz keleti oldalára, az YPG fennhatósága alatt álló területekre.
Ankara a szerda óta zajló Béke Forrása fedőnevű északkelet-szíriai hadművelet keretében állítása szerint már ellenőrzése alá vonta a határ menti Rász el-Ajn és Tell-Abjad városát, az új célpont pedig nyugatról bevenni a szintén határ mentén fekvő Kobani városát.
Az YPG-vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet vasárnap megállapodott Damaszkusszal szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, hogy segítséget nyújtsanak a török offenzíva megállításához, valamint "azoknak a területeknek a felszabadításában, ahová behatolt a török hadsereg a zsoldosaival együtt".
A megállapodás értelmében a kormánykatonák az SDF-fel együtt ellenőrzésük alá vonják a Kobánihoz közeli határszakaszt. Erdogan hétfőn - az ezt keresztező török terveket illetően - úgy vélte, hogy Kobániban "nem lesz gond", mert a Damaszkuszt támogató Oroszország "pozitívan áll" a dologhoz.
Az al-Majadín szíriai állami televízió közlése szerint a szíriai katonák vasárnap Manbídzs területére is beléptek.