Az egyik villa a Nádas Péter Világló részletek című emlékkönyvében is sokat emlegetett Rendl-villa, a másik pedig Balassa Manó háza: az ország burgonyakeményítő-gyárainak kartellirodáit vezető Balassa elirigyelte Rendl ügyvéd egzisztenciáját és 1935-ben szó szerint lemásoltatta magának a házát.
Rendl Sándornak, aki civilben Nádas Péter nagybátyjaként ismert, a háború előtt jól menő ügyvédi irodája volt, és nem mellesleg makulátlan, nagypolgári ízlése. A Világló részletekben Nádas többször is nagy alapossággal írja le a Rendl-rezidenciát, ami akkoriban kívülről maga volt a modernizmus mesterműve, belül viszont műtárgyakban és művészeti albumokban tobzódhatott az európai műveltségre és a klasszikus polgári miliőre ácsingózó vendég.
A ma is a Dobsinai utca 12. szám alatt álló villát kétszer vették el a családtól: először a Horthy-korszak zsidótörvényei parancsolták ki őket az otthonukból, a háború után pedig a kommunisták tették rá a kezüket. Egy 1944-es, lakásra vonatkozó adatszolgáltatási íven még a sárga csillag viselésére kötelezett Rendl Sándor és Rendl Sándorné Nádas Eugénia szerepelnek tulajdonosként, ugyanakkor maga a ház már „nem zsidók által lakható” ingatlanná van minősítve. Nádas Péter szerint még ugyanebben az évben egy bizonyos Görgényi nevű tábornok vette birtokba a házat – miután kinézte magának, két napot hagyott a családnak csomagolásra és költözésre. Állítólag Nádas az összes létező levéltárat feltúrta, hogy Görgényire bukkanjon, de ilyen nevű tábornok létezésére semmiféle nyilvántartás nem utal. A történetkutatás szerint azért nem találta Görgényi nyomát, merthogy annak idején, amikor egy családi beszélgetés során lefülelte, elérthette a nevet.
Egy bizonyos Görgey Vincéről ugyanis tudnak a nyilvántartások: nem tábornok volt ugyan, csak egy katona, aki a második világháborúban a keleti fronton szolgált, majd ’41-ben hazatért és Vitéz Görgey Vince néven, Hajrá páncélosok! címmel megírta a szovjetek ellen harcoló magyar katona emlékiratait, mely akkoriban háborús bestsellernek számított. Közben elég rendesen behízelegte magát az akkori politikai elitbe: kezdetben újságíróként, később a rádió politikai kommentátoraként lett értékes ingatlanok és ingóságok ura. A Világosság 1945. október 24-i számában bizonyos Zsolnai László tesz említést a „volt kollégáról” – azt írja róla, hogy a német megszállás utáni napokban népes családja részére 18 magánautót és 8 villát zsákmányolt. A Budán lévő Dobsinai utcát például teljesen kisajátította magának. Ott lakott többek között fényűzően berendezett villájában Páger Antal, akit a Sztójay-éra alatt olyan korabeli „hatalmasságok” látogattak, mint a Fradi vészkorszak alatti, nyilvánvalóan politikai motivációk következtében kinevezett elnöke, Jaross Andor, Imrédy Béla vagy Bárdossy László.
Mivel Görgey a tűz közelében szeretett volna maradni, ezért német SS-katonákkal, SS-századosi uniformisban, kilakoltatta a Páger-villa közelében álló, zsidótulajdonban lévő villákat. Állítólag hatalmas teherautókkal járt házról házra, és szinte minden kényszerből magára hagyott értéket, többek között a Rendl-villa műtárgyait is, a családja számára stippistoppal lefoglalt villákba zsúfolta.
Görgey tevékenységének pikantériája, hogy jócskán a zsidókat lakásaiktól megfosztó rendelet hatályba lépése előtt kezdett ingatlanszerzési akcióba: Zsolnai szerint nem tett semmi egyebet, mint hogy helyzeti előnyét, a kapcsolatait és a leleményét kihasználva, még azelőtt mert egy rövidke utcányit a húsos fazékból, mielőtt a többi keresztény magyar élt volna születés adta jogával.
Nagyjából azzal egy időben, hogy Görgeyt (amúgy állítólag a szabadságharcban harcoló, valóban tábornok Görgei Artúr visszaipszilonosított rokona) háborús bűnösként perbe fogták, Rendlék visszakapták otthonukat. Csak mivel Rendl Sándort a zsidósága mellett a művelt, gondolkodó értelmiségi felelősségével is megáldotta a sorsa, a Rákosi-korszakban annak ellenére osztályellenesnek nyilvánították, hogy a vagyonelkobzás ítélete már csak a családját sújtotta. Ő már nem érte meg, hogy újra elvegyék tőlük (és többé ne is adják vissza a családnak) a Dobsinai utcai villát, melynek hasonmása a Dobsinai utca 20. szám alatti, egykori Balassa-ház. Hasonló történettel.
