10 év óta a legnagyobb győzelem lenne a magyar ellenzék számára, ha Karácsony Gergely képes volna kiütni a nyeregből Tarlós Istvánt. A verseny egyre szorosabbnak tűnik, de a kimenetel nem érinti Orbán hatalmát, mivel azt alátámasztja a jó gazdasági helyzet, a keményen bevándorlás-ellenes retorika, valamint a bérek jelentős emelkedése. A Fidesz továbbra is igen népszerű vidéken. Azon kívül csak 3 év múlva lesznek általános választások, és a kormánypárt nagy többségre támaszkodhat az Országgyűlésben.
Ám ha Karácsony felül tudna kerekedni, az megmutatná, hogy repedések vannak a miniszterelnök fővárosi támogatottságában. Ezt Novák Zoltán úgy fogalmazza meg a Méltányosság Központtól, hogy a hatalom helyzete nem inogna meg, viszont meggyengülhet a legyőzhetetlenségébe vetett hit. Mindenesetre holnapután vizsgázik az ellenzéki összefogás stratégiája.
A londoni Teneo Intelligence elemzője, Otilia Dhand azt mondja: most majd kiderül, erősödik-e tömegigény az ellenzék fő pártjai esetében. Merthogy a középbal tökéletesen lejáratta magát gazdasági téren, ám ezek az arcok még mindig nem tűntek el a színről. Ha bármit el akarnak érni, igazi alternatívát kell kínálniuk az ország irányítására. Ezt úgy tudják megtenni, ha helyben jól végzik a dolgukat és meggyőzik az embereket, hogy helyesen voksoltak.
Ritka módon összefogtak Budapesten Orbán ellenfelei és Isztambul példája nyomán azt remélik, hogy a főváros a vasárnapi siker esetén ugródeszka lesz a Fidesz legyőzésére. A Karácsony körül létrejött koalíció azonban törékeny, egyetlen dolog tartja össze: támogatói torkig vannak a miniszterelnökkel. Bíznak abban, hogy sokatmondó csapást visznek be vasárnap a Fidesznek. Az ellenzék polgármester-jelöltje úgy nyilatkozott, hogy a település a haladó erők erődje lehet egy konzervatív erős ember által vezetett országban. Ám szerinte a magyar emberek jobban félnek a közéleti szerepvállalástól, mint a törökök, pedig Erdogan rendszere bizonyos tekintetben még tekintélyelvűbb. Karácsony kampányanyagait Szlovákiában kellett kinyomtatni, mert nem találtak hazai üzletembert, amely el merte volna vállalni a megbízást.
A kérdés az, korlátozza-e jövőben bármi is a hatalmon lévő párt korlátlan uralmát, jegyzi meg Juhász Attila a Political Capitaltől. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az áttörés reményt és lendületet adna az Orbánnal szembenálló tábornak. De azt még utóbbi képviselői is elismerik, hogy Tarlósnak van bázisa a saját hívein túl is. Mráz Ágoston Sámuel, a kormány által támogatott Nézőpont Intézet vezetője úgy véli viszont, hogy kudarc esetén az ellenzék a nulláról kezdheti a küzdelmet, ráadásul várhatóan szétesik és ismét egymással hadakozik. Juhász Attila rámutat, hogy a Fidesz Putyint utánozva, titkos felvételekkel igyekszik lejáratni a riválisokat.
Karácsony is elismeri: még ha győz is, a kétharmaddal a Fidesz még inkább megnyirbálhatja az önkormányzatok jogkörét. Így a tét az, hogy egyáltalán lehetséges lesz-e a helyi politika.
Aggasztónak tartja a Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható politikai változásokat Jourová, aki az értékekért, illetve az átláthatóságért felelős alelnök lesz az új Bizottságban. A cseh politikus, aki Babis pártjának tagja, azt mondta, új tisztségében mindent el akar követni, nehogy egyes kormányok visszatérjenek a rendszerváltás előtti idők gyakorlatához, azaz örökre bebetonozzák magukat a hatalomba, a választások ne legyenek teljes mértékben szabadok, a köztévé pedig ismét állami tévé legyen. Közölte: ezt olyasvalakiként mondja, aki a fél életét egy nem demokratikus rezsimben élte le.
Fel van adva a lecke Macronnak, miután megalázó bosszút állt rajta az Európai Parlament, amiért nem a néppárti Weber lett a Bizottság vezetője. Mivel a képviselők döntése nyomán az elnök jelöltje, Goulard immár nem lehet biztos, az EPP várhatóan fokozza a nyomást, hogy a francia államfő az eddigi Brexit-főtárgyalót, a konzervatív Barnier-t delegálja Brüsszelbe. Ő már kétszer is volt az EU végrehajtó testületének tagja. Csakhogy Macron szemszögéből az a baja, hogy nem a „Megújitjuk Európát”-frakció tagja. Különben kiszivárgott egy bizalmas üzenet, amelyet a Néppárt küldött szét saját képviselőinek még az újabb meghallgatás előtt, és azt jelezte, hogy Goulard-t elbuktatják, de a címzettek ne szóljanak róla senkinek sem előre. Von der Leyen tervezett csapatából, Trócsányi és a román jelölt után, már a 3. ember vall kudarcot, ami példátlan, de az is különleges, hogy egy francia kiszemelt nem tudja venni az akadályt.
Figyelmeztetést kapott Strasbourgból a francia államfő, ám hogy a politikus a Bizottság leendő elnökét tette felelőssé Párizs jelöltjének kudarcáért, az nem sok jót ígér von der Leyennek. Mindenesetre az EP megmutatta erejét, mert arra még nem akadt példa, hogy az egyik nagy tagállam képviselője elbukott volna a meghallgatáson. De túl nagyok voltak a kételyek Goulard kapcsán, mivel a politikus az Európai Parlament tagjaként havi 10 ezer eurót kasszírozott egy amerikai elemző intézettől. Nem volt ebben semmi törvénytelen, mégis úgy jelent meg, hogy a hölgy vagy félvállról vette képviselői teendőit, vagy szégyentelenül sok pénzt markolt fel.
Nagyon helyes, hogy a leendő biztosoktól a lehető legmagasabb erkölcsi színvonalat követelik meg, az viszont nem igaz, hogy itt a Néppárt bosszújáról lenne szó. Hiszen a nemet 82:29 arányban mondták ki, vagyis messze nem csupán a Néppárt értett egyet vele. Ugyanis Strasbourgban sokan meg akarják értetni Macronnal, hogy egyedül nem tudja előbbre vinni Európa ügyét, jó volna, ha komolyabban venné az EP-t. Hogy a párizsi elnöki palota dühöng, amiért az ország egy sorba került Magyarországgal és Romániával, az pontosan érthető. Mégis kicsinyes, hogy az államfő a kudarcért von der Leyent próbálja felelőssé tenni, mondván, hogy hármas francia javaslat alapján ő döntött Goulard mellett. Hiszen az államfő tudta, hogy kényes vizsgálat zajlik a jelölt ellen, így eleve nem lett volna szabad bedobnia a nevét.
Az egészből azonban látszik, hogy a Bizottság új vezetője kemény viszályokra számíthat Franciaországgal a jövőben is, arról nem beszélve, hogy igencsak nehéz lesz többséget szereznie az Európai Parlamentben, amikor a legkeményebb kérdések szerepelnek majd napirenden.
A magyar kormány gyakorlatilag elűzte a CEU-t Budapestről, ám az új otthonra talált Bécsben. Az egyik új, grúz diák azt mondja, azért választotta az egyetemet, mert annak szabad a szelleme, multikulti és színes. Nos, ez pont az, amiért az iskola nemkívánatossá vált a magyar hatóságok szemében. Orbán számára gyanús ez a felfogás, úgyhogy a végén törvénnyel lépett fel ellene. Az intézmény körül, amely jelképpé vált, folyik a harc, és ebből sok mindent megtudni a mai Európáról, a tanszabadságra és általában a demokráciára leselkedő veszélyekről. De arról is, miként lehet ellenük védekezni. Mindenesetre a már idézett grúz hallgató nem érti, miként lehetséges, hogy egy országban egy ennyire klassz egyetem működik, de a hatalom nem becsüli semmire.
