Sikeres volt a román ellenzék bizalmatlansági indítványa, 238 parlamenti képviselő és szenátor voksolt Viorica Dancila szociáldemokrata kormányának menesztésére. A kabinet megbuktatásához 233 voks kellett.
Bár nem ez az első kormánybuktatás Romániában bizalmatlansági indítvány révén, de az első olyan alkalom, amikor a hogyan tovább igen kétséges. 2009-ben a Boc-kormányt, 2012-ben az Ungureanu-kabinetet menesztette ily módon ellenzéke, sőt 2017-ben világpremiernek számító módon a kormányzó szociáldemokrata párt, a PSD, saját miniszterelnökét és kormányát, a Grindeanu-kabinetet váltotta le bizalmatlansági indítvánnyal. Eddig azonban minden esetben megvolt az alternatíva is. Jelenleg viszont nincs olyan párt vagy koalíció, amely többségi kormányt tudna alakítani. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Romániában államfőválasztási kampány van. A voksolás november 24-én lesz, a két fő rivális pedig a megbuktatott kormányfő, Viorica Dancila a PSD színeiben, és a hivatalban lévő elnök, Klaus Johannis, akinek alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PSD) kezdeményezte a bizalmatlansági indítványt.
A hivatalos menetrend szerint Johannis most konzultációra hívja a pártokat, utána pedig azt a személyt kéri fel kormányalakításra, akiről úgy gondolja, hogy legnagyobb esélye van működőképes kabinetet létrehozni. A kinevezett kormányfőnek tíz nap áll rendelkezésére, és ez a lehetőség kétszer adott. Amennyiben két próbálkozás után sem sikerül kormányt alakítani, az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet és előrehozott választásokat kell kiírnia.
Legnagyobb valószínűsége annak van, hogy az elnök pártja, a PNL alakít kisebbségi kormányt. Nemcsak azért, mert Johannis vélhetően első körben Ludovic Orban liberális pártelnököt kéri fel, hanem azért is, mert jelen helyzetben egyetlen pártnak sem érdeke az előrehozott választás, ugyanis, bármennyit rontott is a PSD helyzetén a Dancila kabinet és annak bukása, egy gyors új voksolás sem hozna olyan radikális átrendeződést, amely valamelyik pártnak, vagy pártkoalíciónak biztos többséget garantálna.
A román Momentumnak is nevezett Mentsétek meg Romániát Szövetség, az USR, az európai parlamenti választásokon fél százalékra megközelítette a szociáldemokratákat, 22 százalék körül mozog, de egyelőre nem hajlandó egyetlen „régi” párttal sem szövetkezni. Elutasítja a baloldalt és jobboldalt, az átmeneti kormányzást sem vállalja a jobbközép PNL oldalán. Az USR az egyetlen olyan párt, amely előrehozott választást akar, minden más formáció inkább kivárna, abban reménykedve, hogy a jövő nyári helyhatósági illetve a jövő őszi parlamenti választásokig erősödni tud. Éppen ezért talán leginkább az valószínűsíthető, hogy Ludovic Orban és a PNL kisebbségi kormánya megkapja a szükséges parlamenti támogatást, a többi párt pedig ellenzékből próbál választási tőkét kovácsolni a helyzetből.
Az sem zárható azonban ki, hogy elhúzódik az új kormány létrehozása. Az elnökválasztási kampánnyal elfoglalt Johannis nem sieti el az új kormányfő kinevezését, ha úgy értékeli, hogy azzal saját újraválasztási esélyeit rontja. Brüsszel eközben az új román biztosjelölt megnevezését várja Bukaresttől, mert az új Európai Bizottság csak így léphet hivatalba november elsején.
