Budapesten már átlagosan 885 ezer forintot kérnek egy újépítésű lakás négyzetméteréért, Debrecenben 610 ezer, Székesfehérváron 607 ezer, Szegeden 576 ezer forint az átlagos négyzetméterár – derül ki az ingatlan.com körképéből. Győrben kicsit kevesebbért, 462 ezer forintért kínálták az új lakások négyzetméterét, ami a kínálat folyamatos bővülésének is köszönhető – jegyezte meg Balogh László, a szakportál vezető gazdasági szakértője.
A kínálat amúgy nem túl bőséges: jelenleg valamivel több, mint 6 ezer újépítésű lakás vár gazdára. Budapesten mintegy 3 ezer, a megyeszékhelyeken 1000, a többi vidéki városban kicsit több, mint 1500 újlakást kínálnak eladásra. Az elmúlt egy-két évben elindított beruházások keretében épülő lakások nagy részét várhatóan az év hátralévő hónapjaiban adják át, mivel a kedvezményes lakásáfáról szóló eredeti – azóta módosított – jogszabály szerint az idei év végéig átadott lakásokra vonatkozott az 5 százalékos áfakulcs. Emiatt sok fejlesztő felpörgette az építkezéseket, hogy elkészüljenek a lakások – fogalmazott Balogh László. Az építőipari kapacitás és munkaerőhiány miatt azonban az épülő lakások 40-50 százaléka csúszásban van az eredetileg tervezett átadáshoz képest. (A jogszabály tavalyi módosítása alapján 2023 végéig alkalmazható a kedvezményes áfa azoknál a lakóépületeknél, amelyek 2018. november 1-je előtt már rendelkeztek építési engedéllyel.)
A jelentős csúszásokra a napokban a jegybank is felhívta a figyelmet: adataik szerint a fővárosban az idén a várakozásokkal ellentétben a lakásátadások száma nem dönt majd rekordot, a tervezett 15 ezer újépítésű lakás közül várhatóan csak mintegy 9 ezer készül el még az idén.
Az újlakások magas ára ugyanakkor csak részben köszönhető a szűkös kínálatnak, a másik ok, hogy az építési költségek is jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A KSH legfrissebb adatai szerint az építőipar termelői árai 10,2 százalékkal nőttek az idei első félévben, pedig már korábban is erőteljes drágulás jellemezte a piacot.
A lakásárak emelkedése így már öt éve tart, emiatt a vevők egyre inkább az olcsóbb lakásokat keresik. Az eladott lakások összetétele a korábban becsültnél nagyobb mértékben tolódott az alacsonyabb értékűek felé – mutat rá a KSH kiadványa is, amely szerint az idei év első negyedévében a 2015-höz mért tiszta árváltozás az új és a használt lakások piacán is közel 60 százalékra tehető.
A drágulás azóta sem állt meg, de lassult. Az Eurostat friss adatsora szerint az elmúlt negyedévben Magyarországon 1,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak az első negyedévi 5 százalékos drágulás után. Éves összevetésben azonban ez még mindig azt jelenti, hogy az egész unióban Magyarországon ugrottak meg a legnagyobb mértékben – 14 százalékkal – a lakásárak. Utánunk Luxembourg követezik 11,4 százalékkal. A harmadik helyezett Horvátországban 10,4 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, míg Szlovákiában, illetve Lengyelországban 8,3 illetve 8,2 százalékkal. Romániában mindössze 1,8 százalékkal kerültek többe a lakások mint egy éve, míg a 28 uniós állam között egyedüliként Olaszországban 0,2 százalékkal csökkentek az árak. Az Európai Unió egészében és az euróövezetben egyaránt 4,2 százalékkal nőttek a lakóingatlanárak éves összehasonlításban az április-júniusi időszakban.
