Az afrikai sertéspestis (ASP) hatásait már a magyar a fogyasztók is érezhetik a zsebükön. Idén a sertéshús ára az első háromnegyed évben átlagosan 10-12 százalékkal emelkedett. Az egyik legnépszerűbb termék, a sertéscomb ára például kilónként 900-1 000 forintról 1 300-1 400 forintra nőtt, de a karajért már 1400–1500 forintot kell fizetni. A legdrágább sertéshús, az oldalas 1700-1800 forintot kóstál. Egyes piaci szereplők már nem zárják ki azt sem, hogy a sertéshús utoléri, esetenként le is körözheti a marhahús árát.
A drágulással még legalább 1-2 évig együtt kell élnünk – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Egyelőre ugyanis senki nem tudja megjósolni, mikor ér véget a járvány. (Nagy István agrárminiszter az Inforádióban azt mondta: arra számít, hogy a tél közeledtével, amikor a vaddisznók visszahúzódnak az erdőkbe, megáll a kór terjedése.)
A világ sertésállományának 20 százalékát adó Kínában eddig becslések szerint már 100 millió jószágot kellett a fertőzés miatt levágni, de a szomszédos Vietnámban is egyre nagyobb pusztítást végez ez a betegség. Bár a sertéspestis az emberre nem veszélyes, a fertőzött állatok szinte kivétel nélkül elhullanak és jelenleg semmilyen védőoltás, gyógyszer sincs ellene. Az ASP már Nyugat-Európában is megjelent, így például Belgiumban találtak fertőzött vaddisznókat.
Augusztusig a húskészítményeknél az áremelkedés idén átlagosan 4 százalék volt. Év végig ez is feljebb kúszhat, ráadásul az élő-, a félsertéssel és a tőkehúsokkal ellentétben itt még a kedvezményes 5 százalékos áfa hatása sem fékezi a drágulást, hiszen ezeket a termékeket jelenleg is 27 százalékos áfa terheli. Az áremelkedést gerjesztheti, hogy az év első háromnegyed évében az élő sertés felvásárlási ára 30-40 százalékkal emelkedett, és a júniusi átlagosan 490-500 forintról szeptemberre 600-650 forintra ugrott.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a hús- és húskészítmények árait tekintve a későbbiekben sem biztat sok jóval. Terméktől, minőségtől függően az önköltség 50-80 százalékot teszi ki az alapanyag, de a bérek is nagyjából 10 százalékkal növekedtek. Ezek a költségek még be sem épültek a feldolgozói árakba, de előbb-utóbb ezeknek is meg kell jelenniük, különben tönkremennek a feldolgozóüzemek. Nem nagy vigasz, hogy a húskészítmények gyártói szerte az unióban hasonló gondokkal küszködnek.
A magyar sertéshúst és a készítményeket olyan fontos piacokról tiltották ki a hazai sertéspestis-fertőzések miatt, mint Japán, vagy Dél-Korea. Az ázsiai piacok tették ki a 2017-es export majd’ egyharmadát. A magyar kormányzat hiába kérte a tilalom regionális feloldását, vagyis a sertéspestistől mentes területekről a sertéshús, illetve készítmények exportjának engedélyezését, eddig nem jártak sikerrel. Ugyanakkor Romániában a kór ottani terjedése miatt levágott állományok olyan hiányt teremtettek, hogy a magyar export egy év alatt megkétszereződött a szomszédos országba. A napokban Szerbia egy évnyi szünet után ismét megnyitotta piacát a magyar sertéshús előtt.
A feldolgozók mellett a termelők sem lélegezhetnek föl. Az első igazoltan afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznót Heves megyében találták tavaly, de azóta Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés megye után Budát, illetve az agglomeráció is fokozottan fertőzött területnek nyilvánították. Pest és Fejér, valamint Komárom-Esztergom megyét is elérte az ASP. Ezeken a területeken több tucat települést jelölt közepes és magas kockázatúnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
