Túl nyugodt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs várakozásokat tekintve, mi ugyanis nem látjuk azokat a csökkenés irányában mutató kockázatokat, amiről a jegybank szakértői beszélnek – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A konjunktúrakutató friss jelentésben mind az idei, mind a jövő évi várható infláció mértékét 3,5 százalékban adta meg. A kormány legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,4 százalék lesz az árak emelkedése – ezt közölték a kiegészítő nyugdíjemelés kapcsán. Ugyanakkor a jövő évi inflációs prognózisukhoz nem nyúltak, szerintük mindössze 2,8 százalék lesz az átlagos áremelkedés, ami nyilvánvalóan elavult előrejelzés.
A pénzromlás üteme az elmúlt években folyamatosan gyorsult – még ha nem is korábbi tíz százalék feletti ütemre –, de a nulla százalékról öt év alatt 3,5 százalékra kapaszkodott fel, ami már meghaladja a jegybanki cél három százalékos középértékét. A lakosság várakozásai nem alaptalanok, hiszen az élelmiszerek az átlagos infláció közel kétszeresével (5-6 százalékkal), de van amelyik sokkal többel drágul idén -, márpedig az emberek leginkább erre érzékenyek. További figyelmeztető jel az is, hogy az úgynevezett maginfláció idén és jövőre is megközelíti a négy százalékot, de még 2021-re is 3,4 százalékos értéket vár a jegybank. A maginfláció mutatja, hogy mekkora is magyar gazdaságban az úgynevezett belső inflációs nyomás – amit a külső importált infláció vagy csökkent vagy növel. Az MNB szerint a következő hónapokban a maginfláció tovább emelkedik, ám arra számítanak a csökkenés irányába mutató külső folyamatoknak köszönhetően enyhül idehaza is drágulás üteme. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a folyamatosan gyengülő forint és az iráni-szaúdi válság miatt alaposan megugrott olajárak mellett, valóban tudja-e hűteni a hazai inflációs folyamatokat az importált infláció.
A Kopint-Tárki éppen ezért másképp látják az infláció várható alakulását, még akkor is, ha a nyilvánosságra hozott jelentésben nem is konfrontálódnak a jegybankkal. A kutatók szerint az árak emelkedésére hatással van a továbbra is erőteljes lakossági fogyasztás, ami különösen a szolgáltatások terén vezethet még komolyabb áremelkedéshez – vélekedett Palócz Éva. Ugyancsak figyelmeztető jel a lakosság inflációs várakozásainak emelkedése: az Európai Bizottság adatai szerint – amit épp az MNB idéz –, idén júliusban a lakossági inflációs várakozások 3,1 százalékon álltak – ami öt és féléves csúcspont; utoljára ilyen magas várakozásai magyar lakosságnak 2014 márciusában voltak. Az MNB viszont nyugodt, az adatot úgy kommentálja, hogy azok érdemben az elmúlt hónapokban nem változtak, ami „várakozások horgonyozottságára utal”. Az is figyelemre méltó, hogy a lakosság inflációs várakozásai (most még alacsonyabbak) a tényleges inflációnál – ám vélhetően ez nem marad így sokáig.
A forint gyengülése miatt a Kopint-Tárki vezérigazgatója figyelmeztet: az árfolyam folyamatosan gyengül, nem lehet tudni, hol áll meg. Egy biztos a 320 forint alatti eurónak már egyre kisebb a létjogosultsága, a 310 alatti árfolyamtól örökre elbúcsúzhatunk. Amennyiben az elmúlt hetekben kialakult 335 forintnál is magasabbra emelkedik az euró árfolyama, a forint – és az inflációs folyamatok – védelmében érdemi jegybanki lépésekre lesz szükség, vagyis kamatemelésre – mondta Palócz Éva.
A kormányhoz ezer szállal kötődő Századvég Gazdaságkutató Zrt. is hajszálnyival óvatosabban fogalmaz a jegybanknál. A cég kutatói és két kockázatot azonosítottak: egyrészt az olajár változékonysága befolyásolja jelentősen a pénzromlás alakulását. Másrészt, ha a forint gyengülése tartós marad, az az árakba is beépülhet - írják. A Századvég Gazdaságkutató szerint így idén 3,4 jövőre 3,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.
A jegybank elsődleges feladata az infláció elleni fellépés, csak ezt követheti a gazdasági növekedés támogatása – olvasható a jegybankról szóló törvényben. Ezzel szemben az MNB az elmúlt hónapokban egyre inkább a gazdaság élénkítésre koncentrál, ezért tartja mélyen a kamatait, illetve folytat extra laza jegybanki politikát. Ezzel viszont épp az elsődleges törvényi kötelességét hanyagolja el, az infláció elleni fellépést. Ahelyett, hogy ezt a munkát maga végezné el, azt az uniós gazdaságra bízza – hátha begyűrűzik a lassuló infláció, illetve a fölös, a gazdaságban kinnlevő szabad pénz (likviditás) felszívását a szuper államkötvényektől remélik – és abban bíznak, hogy így elkerülhetik a kamatemelést.
