Miért lakik valaki önkormányzati lakásban (ami elvileg a rászorulóknak jár), ha ki tud fizetni majdnem 19 millió forintot; miért vehet meg valaki a környékbeli otthonok árának kétharmadáért vagy még kevesebbért egy a budai hegyekre néző, a kerület tulajdonában lévő ingatlant – erre a kérdésre ugyanaz a válasz. Azért, mert jóban van az óbudai Fidesz egyes leágazásaival. És valahogy mindig színesíti a választásokat egy lakásügy – igaz, a szereplők azonosak.
Adott egy 51 négyzetméteres kaszásdűlői ingatlan, egy kormánypárti polgármester és egy fideszes képviselő. Az előző önkormányzati voksolásnál az borzolta az óbudaiak kedélyét, hogy a kerületvezető Bús Balázs a képviselők elé terjesztett egy javaslatot, miszerint az említett lakást Óbuda adja bérbe egy menyasszonynak, aki a vőlegénye szüleinél kénytelen lakni, igen szűkösen – így nem kezdhet önálló életet párjával. Az indítványra a képviselő-testület rábólintott, Menczer Erzsébettel egyetemben. (Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy volt a Fidesz önkormányzati és országgyűlési képviselője, illetve jelenleg az óbudai szervezet alelnöke.) Menczer csak éppen azt hallgatta el – Bús Balázzsal vállvetve –, hogy a helyhiányban szenvedő ara az ő fia menyasszonya, illetve leendő anyósként nála nincs elég hely. (Akkori vagyonnyilatkozata szerint egy 67 négyzetméteres III. kerületi, és egy 74 négyzetméteres XIII. kerületi lakás résztulajdonosa volt, és havi egymilliós keresetből gazdálkodott.) Úgyhogy a „családi mutyit” sikerült lebonyolítani.
Ez a „kapcsolati lakás” idén tavasszal újra a kerületi képviselők elé került, ugyanis az önkormányzat úgy döntött: szabadul az ingatlantól. Mivel ebben az esetben a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, a 2013-ban beköltöző Harangozó Laura viheti az ingatlant. A dokumentumok tanúsága szerint egy összegben szurkolta le a vételárat, ami 18,931 millió forint. Azaz az önkormányzat olyasvalaki lakhatásáról gondoskodott, aki a jelek szerint piaci alapon is tudott volna ingatlant bérelni/venni.
Ráadásul a kerület kormánypárti vezetése háromszorosan is szép pénzt takarított meg a protekciós bérlőnek. Egyrészt beköltözésekor 4 millió forintért felújíttatta az ingatlant (ez a summa évekkel ezelőtt egy átfogó „renoválásra elég volt”. Másrészt a havi bérleti díjat mintegy 33 ezer forintban szabta meg, miközben az utóbbi két évben egy ekkora lakás ezen a környéken mintegy 120-150 ezer forintért talál albérlőre, azaz Menczer Erzsébet protezsáltja ezzel is több millió forintot spórolt. Harmadrészt pedig a vételár is szolid tétel.
Az értékbecslő a lakást 21,7 millió forintra tartotta. Megjegyzendő: a summát alátámasztandó a becslés három környékbeli árat sorakoztat, eszerint a hasonló ingatlanok értéke 18,5 millió, 19 millió, illetve 29,6 millió. Mindenesetre a nyilvánosan elérhető adatbázisokban hasonló otthonokat 28 és 32 millió forint között kínálnak. (Az már csak érdekes adalék, hogy a 4 millió forintos felújítás után a becslés abból indul ki, hogy a lakás belső és esztétikai állapota átlagos.) Ráadásul a szabályok szerint az önkormányzati bérlők a becsült ár 95 százalékáért vehetik meg otthonukat, illetve további kedvezményre jogosultak, amennyiben egy összegben teszik le a vételárat, így jön ki a 18,9 millió forintos összeg.
Következésképpen az önkormányzat összességében minimum 10 millió forintot bukott ezzel az üzlettel – legalábbis ahhoz képest, mintha valódi piaci körülmények között értékesítette volna az ingatlant.
