– Az már biztosan látszik, hogy mi meg fogunk szűnni. Nekem a jövőre nézve vannak már terveim, de elképzelhető, hogy sok kolléga nincs ilyen szerencsés helyzetben – nyilatkozta lapunknak egy felnőttképzéssel foglalkozó cég vezetője. Azután beszélt erről, hogy megírtuk: a kormány jelentősen átalakítja az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), a jelenlegi, mintegy 750 képzésből körülbelül 200 marad meg az új jegyzékben.
Az „alapszakmák” – mint például a villanyszerelő, asztalos – képzéseiből 174 marad meg a Népszava által korábban megismert, és hétfő éjjel a Magyar Közlönyben is nyilvánosságra hozott új jegyzék szerint, ezeket jobbára már csak az állami iskolarendszerben lehet majd tanulni. Az ezekre épülő specializációkat, szakosító képzéseket viszont csak a felnőttképzés keretében lehet majd elsajátítani – utóbbiak listáját viszont nem fogják jogszabályi szinten szabályozni.
Vagyis az OKJ-ból kikerülő képzések egy része megmaradhat a felnőttképzés keretein belül, de az eddigiekkel ellentétben nem adnak majd önálló szakmai bizonyítványt. Első ránézésre úgy tűnhet, a felnőttképzőket nem fenyegeti nagy veszély, de az átalakításról szóló, lapunk birtokába került kormányzati előterjesztés utal arra: az OKJ-ból kikerülő szakképesítések egy részét hatósági képzésekké alakíthatják. Ezeket a képzéseket egyedi döntések alapján, hatósági engedéllyel lehet indítani.
A lapunknak nyilatkozó cégvezető szerint ez abba az irányba mutat, hogy egy-egy „kiválasztott” felnőttképző lesz majd, amely ilyen képzéseket folytathat. Rámutatott: az engedélyezett képzések hivatalos nyilvántartásában már most vannak olyan, „kivételes helyzetben lévő” cégek, amelyek több tucat, esetenként 40-50 „egyéb” kategóriás képzést is indíthattak egyszerre, nagy összegű állami támogatást megszerezve.
Rámutatott arra is: az átalakítások nemcsak a cégek egy részénél okoz gondot, a szakmát tanulni vágyók életét is megnehezíti. A garantált szakmunkás bérminimum ugyanis szakképzettséghez kötött, amit az átalakítás után már csak az iskolarendszerben, 2-3 éves képzéssel lehet megszerezni. Szerinte az embereknek így nem lesz lehetőségük arra, hogy két évnél rövidebb időn belül olyan képzettségre tegyenek szert, amivel jogosultak lennének a garantált bérminimumra. Ez különösen az alacsony képzettségű, szegény környezetben élőket sújthatja, akiknek munka és család mellett, hétköznaponként több alkalommal kellene az iskolai képzésben részt venniük, hogy elérjék ezt a bérezési szintet. Addig marad a minimálbér.
Mindezt egy másik felnőttképző kft. ügyvezetője is megerősítette. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a felnőttképzési törvény már 2014-ben is változott, ennek következtében több programot át kellett dolgozni, képzéseiket újból engedélyeztetni kellett, ami milliós költségekkel járt. – Úgy látjuk, ezek felesleges kiadások voltak, a megszerzett felnőttképzési és vizsgaszervezési engedélyek a kukában fognak landolni a belefektetett munkával, költségekkel együtt – fogalmazott. Hozzátette: már 2014-ben mintegy 20 százalékkal csökkent a magán felnőttképzők száma, a most tervezett változtatások után még ennél is drasztikusabb, 40-50 százalékos csökkenés várható.
Jelenleg mintegy 1600 felnőttképző működik az országban, többségük helyi szinten, akár kistelepüléseken is tud jelenleg még OKJ-s képzéseket is biztosítani. Ám ha ez megszűnik, és csak az iskolarendszerben, az állami szakképzési centrumok alá tartozó iskolákban lehet majd szakmát tanulni, sokak számára – ha nem tudnak hétköznaponként 2-3 napot a képzésre szánni és nem tudják fizetni az utazás, esetleg a szállás költségeit – elérhetetlenné válhat a szakmaszerzés.
– A tagságunk széles köre osztja azt az aggodalmat, hogy az egész átalakítás célja a képzési piac totális, egy kézből történő újraelosztása – vélekedett a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének elnöke. Palotás József szerint a rendszer nemhogy átláthatóbb, de sokkal kaotikusabb lesz a mostaninál, ami visszaélésekre adhat lehetőséget, különösen a fentebb említett hatósági képzések tekintetében. Weboldalán még a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is elismerte: „a hatósági jellegű képesítéseknek nincs egységesen elfogadott definíciója, nincs egységes nyilvántartási rendszere”.
