Az önkormányzati választáson nemcsak úgy szerezhet képviselői helyet valaki a helyi testületben, hogy a körzetében több szavazatot kap, mint az ellenfele, hanem úgynevezett töredékszavazatok révén is. Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy összesítik azokat a voksokat, amelyek nem eredményeztek mandátumot – tehát azoknak a szavazatait, akik a vesztes jelöltre szavaztak –, majd a helyben listát állító pártok között szétosztják a megszerzett töredékszavazataik arányában. Tóka Gábor választási szakértő lapunknak elmondta, hogy mivel egyéni választókerületek és pártlisták csak a nagyobb, 10 ezernél több lakosú településeken vannak, ezért ezzel a procedúrával csak ezeken a településeken találkozhatnak a választók. (A kompenzációs lista nem összekeverendő a kisvárosokban és a falvakban lévő megyei listával, amelyre közvetlenül lehet szavazni és a megyei közgyűlés összetételét határozza meg.) Mindennek egyébként az az értelme, hogy az így létrejövő képviselő-testületek összetétele jobban kifejezi az összes szavazó akaratát, mintha a „győztes mindent visz” elven működne a mandátumkiosztás.
A fővárosban például jellemzően kettő, legfeljebb négy kompenzációs lista lesz a kerületekben. (Ezekre a listákra közvetlenül nem lehet szavazni, funkciójuk csak akkor lesz, amikor ki kell osztani a töredékszavazatokat.) Tóka Gábor szerint vélhetően a Fidesz és a közös ellenzéki lista szerzi meg majd a töredékszavazatok 85-90 százalékát. – Ha például egy kerületben 50 százalékot kap az A párt, és 40 százalékot a B párt, a többi szavazat pedig más jelöltek között oszlik meg, akkor az A párt jelöltjei valószínűleg megnyerik az összes egyéni mandátumot abban a kerületben. A B párt pedig szinte minden listás mandátumot megszerez, azaz csaknem 40 százalékát az önkormányzati testületi helyeknek – magyarázta. Ha tehát egy párt tarol az egyéni körzetekben, akkor az ellenfelét a listán kiosztható mandátumokkal kompenzálja a rendszer.
Tóka Gábor szerint nincs olyan budapesti kerület, ahol a Fidesz tíz százalékot verne az ellenzékre. Ahol viszont sok szavazat esik valamilyen harmadik vagy negyedik szervezet jelöltjeire, ott alakulhat olyan képviselő-testület, amelyben 60 százalékos kormánypárti többség lesz.
A budapesti kerületek és a vidéki városok között ebben nincs különbség, ugyanakkor a fővárosi közgyűlés rendhagyó. – Ezt a testületet ugyanis egy 2014-es, sokak szerint alkotmányellenes törvény miatt, alapvetően a kerületi polgármesterek alkotják a főpolgármesterrel és kilenc pártlistás mandátumot szerző jelölttel. A fővárosi közgyűlés választásán tehát abban az arányban oszlik majd meg ez a kilenc listán mandátum a fővárosi listák között, hogy hány szavazatot kaptak a vesztes polgármesterjelöltjeik a budapesti kerületekben – hangsúlyozta Tóka. Hozzátette: sajátos módon idén egy egész sor nagy önkormányzat választására csak két nagy pártszövetség – a Fidesz-KDNP és az egyesült ellenzék – tudott listát állítani. Ez a helyzet az összbudapesti választáson is. – Ennek megfelelően a független és „álfüggetlen” kerületi polgármester-jelöltekre adott szavazatokból nem lesz töredékszavazat – jelezte a szakértő.
Minden más nagyobb település önkormányzati választásán viszont nem a polgármesterekre, hanem a települési egyéni választókerületekben induló vesztes jelöltekre leadott szavazatokból lesznek töredékszavazatok, feltéve, hogy a jelölő pártnak sikerült listát állítani az adott településen.
Azt a listát állító szervezetek állapítják meg, hogy milyen sorrendben nyernek mandátumot a jelöltjeik a kompenzációs listáról – magyarázta Tóka Gábor. Például Tarlós István, aki a fővárosi Fidesz-KDNP lista első helyén szerepel, biztos mandátumot szerez a fővárosi közgyűlésben akkor is, ha elveszíti a főpolgármester-választást de legalább néhány kerületben ellenzéki polgármester-jelöltek nyernek. A fővárosi Fidesz lista 16. helyen szereplő Bácskai János viszont lényegében csak akkor juthat be a fővárosi közgyűlésbe, ha a IX. kerületben megválasztják polgármesternek.
