Két éven belül másodszorra rendeztek parlamenti választást Ausztriában, miután az úgynevezett Ibiza-videó, Heinz Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke miatt május végén felbomlott a néppárti-szabadságpárti kormány, s Brigitte Bierlein vezetésével szakértői kabinet alakult. A vasárnapi voksolás során az volt a kérdés, mekkora fölénnyel nyer a Sebastian Kurz volt kancellár által irányított Osztrák Néppárt. Azt már az első eredmények közlése előtt tudni lehetett, hogy a végeredményt csak csütörtökön teszik közzé, mert minden korábbinál több, valamivel több mint egymillió szavazatot adtak le levélben, ezeket pedig két lépcsőben október 3-ig számlálják össze.
Az első eredmények arról szóltak, hogy az ÖVP felülmúlta az utolsó becsléseket és 37,2 százalékot szerzett (ez a levélben leadott szavazatokra vonatkozó becslést is magában foglalja). A szociáldemokraták (SPÖ) 22 százalékot kaptak, ami 5 százalékos visszaesés. Jelentős, 10 százalékos csökkenést könyvelhetett el a szabadságpárt, 16 százalékos eredménye tíz százalékos mínusznak felel meg. A liberális NEOS 7,4 százaléka 2 százalékos növekedést jelent. A választáson a legnagyobb gyarapodást a 2017-es voksoláshoz képest a Zöldek mondhatták magukénak: 14,3 százalék voksolt rájuk, ami 10 százaléknál is jelentősebb emelkedés. Ez az eredmény is azt mutatja, amit már a május végén megrendezett európai parlamenti választás is megerősített, nevezetesen az európai politikában egyre fontosabb szerepet játszanak a környezetvédők, a Zöldek elsősorban a fiatalabbak körében jelentenek vonzó alternatívát.
Az abszolút többséghez 92 mandátumra van szükség, az ÖVP 71 képviselői helye azt jelenti, hogy a pártnak koalíciós partnerre van szüksége. Az FPÖ 30 mandátuma elég lenne ugyan a korábbi együttműködés folytatásához, de a szabadságpárt váratlanul rossz szereplése miatt a néppártban jelentős ellenzéke lehet az ÖVP-FPÖ koalíció felélesztésének. Az FPÖ-ben is erősek azok a hangok, amelyek szerint teljes újrakezdésre van szükség.
Az mindenesetre nem is kérdés, hogy Sebastian Kurz ismét kancellár lesz, az ÖVP jelentős fölényét az ő személyes diadalának is tartják. Az eredmények közlése után az ÖVP kampányközpontjában egybegyűltek ezt skandálták: „Kurz kancellár”. Az osztrák ORF állami televízió riportere meg is jegyezte: olyan, mintha a párt az abszolút többséget szerezte volna meg. Bár az Osztrák Néppárt választási hadjárata nem nevezhető sikersztorinak, de sok szabadságpárti szavazó az utolsó pillanatban dönthetett úgy, hogy inkább az ÖVP mellé teszi az ikszet.
Soha ilyen rosszul nem szerepelt az SPÖ. Előbb-utóbb felmerülhet a kérdés a szociáldemokratáknál, valóban Pamela Rendi-Wagner a legalkalmasabb-e a párt irányítására. A kampányban ugyan szinte napról napra tűnt mind magabiztosabbnak, ez azonban a választási eredményben nem tükröződött.
1971 óta 92 mandátumot jelent az abszolút többség. A legcsekélyebb többséggel az 1971-ben, illetve az 1975-ben létrejözz szociáldemokrata kabinet kormányozhatott, a minimálisnál csak egy mandátummal rendelkezett többel, 1979-ben pedig ezt hárommal szárnyalta túl. A legbiztosabb kormányzást az országot 1986-1990 között irányító néppárti-szociáldemokrata nagykoalíció mondhatta magáénak, amely 157 képviselőre támaszkodhatott.
