Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jó esély van arra, hogy London megállapodásra jusson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval, de a „kapitulációs törvény” gyengíti a brit kormány tárgyalási pozícióit.
Johnson rendszeresen ezzel a kifejezéssel illeti azt az ellenzéki kezdeményezésre elfogadott törvényt, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból és előírja, hogy a Brexit-egyezmény elmaradása esetén a miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson, aki vasárnap, a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri éves kongresszusának nyitónapján nyilatkozott a BBC televízió politikai magazinműsorában, a törvényre utalva kijelentette: ha Brüsszelnek az a sejtése támad, hogy reális esély van az Egyesült Királyság benntartására az EU-ban, az megfosztja a brit kormányt tárgyalási mozgásterének jelentős részétől.
A brit miniszterelnök
Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen módon tudná megkerülni a rendezetlen kilépést tiltó törvényt. Úgy fogalmazott: a brit kormány szándéka a megállapodás elérése az EU-val, erre van is jó esély, és ennek alapján nincs értelme „elméleti forgatókönyvekről” beszélni.
A brit sajtóban rendre felmerülő találgatások egyike szerint Boris Johnson taktikai meggondolásokból lemondhat, másra – jó eséllyel a jelenlegi ellenzék soraiból választandó miniszterelnökre – hagyva a Brexit halasztásának kezdeményezését, abban a reményben, hogy az utána kiírandó előrehozott választásokon erőteljes Brexit-párti kampánnyal többséget szerezhet a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak. Johnson azonban a vasárnapi BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy vannak-e ilyen tervei. Kijelentette: azt vállalta, hogy a pártot és az országot átvezeti a jelenlegi nehéz időszakon, és az ő felelőssége, hogy ezt meg is tegye.
A sajtó találgatásai között szerepel egy olyan forgatókönyv is, amely szerint Johnson a törvénynek megfelelően kezdeményezné a Brexit halasztását, de arra kérné az uniós országok vezetőit, hogy e kérést vétózzák meg. A brit kormányfő a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy folytatott-e erről tárgyalásokat más uniós vezetőkkel, köztük esetleg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Johnson úgy fogalmazott,
Hozzátette ugyanakkor: egyértelmű, hogy a többi EU-tagország sem szeretné a Brexit-folyamat további elhúzódását, és azt sem, hogy Nagy-Britannia „kellemetlen, lázongó, bizonytalan helyzetű, együttműködésre kevéssé hajlamos” tagországként maradjon az EU-ban.
A Brexit halasztásának kérdésében valószínűleg az uniós tagországok is megosztottak, de erőteljes az a nézet az EU-n belül, hogy most már ideje lenne továbblépni – mondta a brit miniszterelnök.
Johnson ugyancsak kitért a válaszadás elől arra a kérdésre, hogy bocsánatot kért-e II. Erzsébet királynőtől, miután a brit legfelsőbb bíróság törvénysértőnek ítélte a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott döntést.
A brit kormányfő a hónap elején kezdeményezte az uralkodónál a jelenlegi ülésszak lezárását, ám a legfőbb brit fellebbviteli fórum által a héten egyhangúlag meghozott végzés szerint a királynőnek a parlamenti évad berekesztéséről adott miniszterelnöki útmutatás törvénysértő, és így jogi hatály nélküli.
A legfelsőbb bíróság álláspontja szerint ugyanis a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában a Brexit-határidő közeledte miatti kritikus helyzetben.
Az alsóház már a végzés másnapján ismét összeült.
A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének keddi kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót és elnézést kért tőle.
A vasárnapi BBC-interjúban Johnson az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy a brit politikai konvencióknak megfelelően nem adhat nyilvánosan felvilágosítást a királynővel folytatott megbeszéléseiről.
