rasszizmus;labdarúgás;MLSZ;

- Nem tudja kezelni az MLSZ a rasszizmust

A magyar és román szövetséget sújtó (utóbbinál a spanyol himnuszt fütyülték ki), stadionokat betiltó UEFA-büntetések egyértelműsítik, a kontinens nem kér a gyűlöletből, egymás szidalmazásából.

Van két európai uniós ország, amely a létező legostobább módon alázza egymást: a másik himnuszának kifütyülése, verbális gyalázása már teljesen természetes, sőt egy Eb-selejtező magától értetődő velejárója. 

Nincs itt semmi néznivaló, tessenek továbbmenni, üzeni az MLSZ reakciója, amikor az UEFA a magyar–szlovák meccs után teljesen jogos büntetésként zárt kapus meccsel és 20 millió forintos büntetéssel sújtja a magyar szövetséget. A rasszista, kirekesztő megnyilvánulások, a tömegesen kiabált cigányozós, sz.r Szlovákia és más gyűlölködő rigmusok uralta kilencven perc után a Csányi Sándor vezette szövetség bornírt és cinikus reakciójának csúcsa, a fellebbezés beadása.

Tényleg úgy tesznek, mintha nem lettek volna kint a stadionban, nem hallották volna, hogy a szlovák himnusz első taktusától milyen gyalázatosan viselkedtek honfitársaink. 

Mondják erre, hogy a mi himnuszunkat meg Szlovákiában fütyülték ki. De azért, mert máshol így viselkednek, elő van írva, hogy nekünk is ugyanilyennek kell lennünk? 

Az Európai Labdarúgó-szövetség nagyon eltökélten és következetesen írtja a rasszizmust. Azokat, akik ezt nem veszik annyira komolyan, nem kívánja a klubban tartani. Magyarország a Szlovákia elleni szeptember 9-iki hazai Eb-selejtezőn sokadszor nyilvánult meg úgy, hogy a szervezet nem tehetett mást. Náluk a lefektetett játékszabályok menet közben nem változnak, és tartják magukat ezekhez. Nincs mellébeszélés, csak büntetés van. Visszaesőknek stadionbezárás.

Végre megérthetné a magyar szövetség is, hogy erre nem az a megoldás, hogy akkor kibújunk a büntetés alól, és egy előírásra hivatkozva 14 éven aluli gyerekekkel és kísérőikkel töltjük fel a stadiont, nehogy már üres lelátó előtt játsszon a magyar válogatott. 

Hiába készít az MLSZ videókat a rasszizmus ellen, ha ezek nem láthatók, nem jutnak el a szurkolókhoz. Ennél több kell, kampány, felépített kommunikációs stratégia, ami sokba kerül és nem lenne hátrány a politikai támogatás sem. Utóbbira azonban nincs esély.

Egykor Szívós István, korábbi ferencvárosi klubelnök volt ilyen értetlen, amikor a klub szurkolói az 1995/96-os szezonban az Ajax elleni Bajnokok Ligája-meccsen egész Európát megdöbbentve végig huhogták a hollandok fekete bőrű focistáinak minden labdaérintését. Akkor Szívós elnök azt mondta, nem állíthat minden huhogó mellé egy rendőrt.

Cirka ez az üzenete az MLSZ machinációinak is. Nincs sehol olyan fellelhető reakció, nyilatkozat vagy vélemény, amely csak kicsit is azt sugallná: ez így nem mehet tovább, mert nem európai, nem civilizált, és egyáltalán: egyszerűen vállalhatatlan! 

A magyar politikai klíma nyilván nem kedvez a rasszizmus elleni harcnak, ma Magyarországon egyelőre választásokat lehet nyerni kirekesztő fenyegetésekkel, meccsek szünetébe fabrikált „Hírek egy percben” nevű propagandával. Még az is lehet, hogy sokáig így marad. Csányi Sándornak csak beszélnie kellene a VIP másik sarkában üldögélő Kubatov Gáborral. Akinek politikai karrierje ugyancsak vitatható, de az nem, hogy évekig küzdött az ultrákkal. Így vagy úgy, kiegyezett velük, a két fél megértette, hogy a Groupama Aréna az FTC mérkőzései alatt nem a Hitlertől jobbra állók Hyde Parkja, hanem európai értelemben is labdarúgó-stadion.

Paradox, de ugyanezen a helyszínen egy válogatott meccsen már egészen más a klíma. Ez lenne a szövetség harca…

A németek egy év alatt megoldottákNémetország a kilencvenes évek elején szembesült az idegengyűlölettel, 1991 augusztus-1992 augusztusa között harminchárom támadást regisztráltak a kelet-német régióban fekvő Mecklenburg-Vorpommen tartományban külföldiek ellen. A támadásokat neonácik követték el, akik lengyelek, románok, törökök, vietnámiak lakta épületeket rohamoztak meg, de fényes nappal a nyílt utcán is bántalmaztak külföldieket. A bajnoki labdarúgó-mérkőzéseken kifütyülték a külföldi játékosokat, a színesbőrűek labdaérintéseit huhogás kísérte szinte az összes meccsen. Ennek megkadályozására a Bundesliga a labdarúgó-szövetséggel közösen indította el a „Barátom külföldi” (Mein Freund ist Ausländer) című kampányát. Klipek készültek – főműsoridőben voltak láthatók a közszolgálati csatornákon -, melyekben a csapatok meghatározó német és külföldi játékosai együtt mondták el, hogy a gyűlöletnek nincs helye sem pályán, sem a mindennapokban. A játékvezetők minden rasszista lelátói megnyilvánulásnál megállították a játékot, a műsorközlő pedig figyelmeztett: félbeszakad a találkozó, ha a drukkerek nem fejezik be a külföldiek gyalázását. A szövetség euró tízezrekkel büntette azokat a klubokat, melyeknek meccsein vállalhatatlanul viselkedtek a drukkerek. A rasszizmust egy év alatt sikerült gyakorlatilag teljesen száműzni az első- és másodosztályú csapatok találkozóiról. Alacsonyabb osztályokban a mai napig sem tudták teljesen megszüntetni ezt a káros jelenséget, de minden rasszista botrányról nagyon kritikusan beszámol a német sajtó és a futballszövetség is komoly pénzbüntetéssel sújtja a klubokat, melyek nézői nem tudnak az európai normák szerint szurkolni. 

Kisebb-nagyobb nehézségekkel, a hazai futball szereplői közül sokak ellenszenvétől kísérve kezdték el működésüket.