Az ékszerek nem kizárólag szemet gyönyörködtető megjelenésükkel érdekelhetnek: anyaghasználatuk, kidolgozásuk, üzenetük lehet darabonként más és más, főként, ha a kortárs művészeti ékszer műfajába tartoznak. Az idén ötödször megrendezett Ékszerek Éjszakája Budapest (ÉÉB), és az egy hónapig látogatható kiállítás keretében a kortárs művészet olyan zegzugaiba pillanthatunk be, amelyek korábban talán rejtve maradtak előttünk. – Olyan művészeti alkotásokról van szó, amelyek koncepciójuk okán kiválhatnak a hagyományos ékszer palettájáról. Találunk köztünk nagyon extrém, anyagukban is a megszokottól eltérő, személyes történeteket hordozó darabokat – mondta el lapunknak Börcsök Anna ékszertervező, a rendezvény egyik szervezője.
A Ráth György-villa impozáns tereiben a beérkezett kétszáznegyven pályamunka közül bemutatott negyvennyolc a pályázatban kiírt CONTROLS/CTRL+S hívószó mentén egyesül. Ez egyszerre utal határaink, korlátaink állandó jelenlétére, s azok feszegetésére, valamint a számítógépes billentyűparancson keresztül a megőrzés, az elmentés folyamatára – részletezte Börcsök Anna. – A műfaj azért is különleges számomra, mert új kommunikációs módokra nyílik lehetőség: azáltal, hogy készítek valamit, amit aztán más visel majd, elindul köztünk egy kapcsolat; amerre jár az illető, az én üzenetemet, lenyomatomat hordozza magával. A hordhatóság azonban sokszor háttérbe szorul a kortárs művészeti ékszereknél: kell egy esemény, egy hangulat, ami meghatározza az ékszer viselését. Van, amiben például nem lehet lehajolni, vagy másféle mozgást, tartást igényel. Az ékszertárgy segítségével alkothatom meg az identitásomat – részletezte a tervező.
A tárgyakhoz mindig társul angol nyelvű koncepcióleírás (a pályázat nyelve is angol volt), ez amellett, hogy a tervező számára elengedhetetlen az alkotás során, a nézők könnyebb értelmezését is elősegíti. Börcsök Anna ezzel kapcsolatban kiemelte például Dánfalvi Ildikó Soul-Mates című alkotását, amely a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) díját is elnyerte. A művész ikertestvéréhez fűződő kapcsolatát, test és lélek viszonyát, az azonosságok és különbségek világát térképezi fel lepkére hasonlító ékszerében. Megemlítette személyes kedvencét, Huber Kinga munkáját is: a művész 3D nyomtatás segítségével készítette el az alkotást, amely egy gyermekkori élményt, a szappanbuborék fújásának pillanatát örökíti meg: a medál egy ezüst szívószálat formáz, melyből egy buborék emelkedik ki.
A szervezők (Börcsök Anna, Fekete Fruzsi, Horányi Kinga, Tengely Nóra, Neuzer Zsófia) egyik fontos célkitűzése a nagyobb nemzetközi figyelem elérése, és hogy felkerüljön a térképre a hazai kortárs művészeti ékszertervezés. Míg a korábbiakban nem volt jellemző, hogy a nemzetközi vásárokon jelentős magyar jelenlét lenne – leginkább csak Lőrincz Réka és Vági Flóra nevét ismerték –, mostanra beindult ez a folyamat – számolt be róla Börcsök Anna, s megjegyezte, ez azért is fontos, mert az országban egyetemi képzés épül erre a művészeti ágra. Fontos megemlíteni, hogy egyedi, időnként kisszériás darabokról van szó, s ez az egyes darabok értékét, fényét is emeli – tette hozzá –, ám elérhető árakon, akár már száz-kétszázezer forintért is miénk lehet egy-egy vágyott alkotás. Míg azonban a design ékszereknél megfigyelhető a sorozatgyárthatóság szempontja, ebben az esetben sokkal fontosabb a koncepció, ami az egyes alkotások mögött rejlik. Az ékszertervező szerint, noha hazánkban előbbi jóval elterjedtebb, úgy érzékelik, mostanra bekerült a köztudatba a kortárs művészeti ékszer is, és egyre nyitottabb, kíváncsibb a hazai közönség is.
Infó:
CONTROLS/CTRL+S
Ráth György-villa
Nyitva: október 20-ig
