Egyetlen törvénymódosítással oldaná meg az Orbán-kormány, hogy adott esetben a bérlőktől visszavegye az állami bérlakásokat - tudta meg a hvg.hu.
A Miniszterelnökség a lap szerint már dolgozik az erről szóló tervezeten, amivel kifejezetten a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokból tehetnék ki a bérlőket vagyis többek közt a Budai Vár és az Andrássy út patinás épületeire utaznak, hogy ezeket a legexkluzívabb részeken fekvő, illetve patinás épületekben található ingatlanokat többé ne kelljen mélyen a piaci ár alatt kiadni.
A változtatás a kormányközeli vagy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez lojális értelmiséget is érintheti: hiszen a Budai Várban bérel bagóért ingatlant többek között Rákay Philipp, Dorkota Lajos volt fideszes képviselő, az MTI egykori vezetője, Semjén Zsolt egyik vadászcimborája, de Bayer Zsolt is.
A választások után jelentették volna be
A késznek tűnő javaslatot feltételezhetően már egy előzetes koncepció alapján kezdte kidolgozni a Miniszterelnökség. Azt nem tudni, hogy a végleges verzióról az Orbán-kormány mikor dönthet, és ha rábólintanak, akkor ez mikor kerülhet a parlament elé. Több mint valószínű azonban - jegyzi meg a hvg-hu – hogy a háttérben formálódó tervet az októberi önkormányzati választásokig biztosan titokban tartották volna, hiszen ez a közvéleményben várhatóan nagy, politikai következményekkel járó hullámokat vetne
Ha levelet küldenek, már nincs mit tenni
A jelenleg hatályos, nem sokkal a rendszerváltás után, 1993-ban elfogadott lakástörvény jól körülbástyázta a bérlők jogait. Így aki hozzájutott egy állami bérlakáshoz, azzal csak precízen meghatározott esetekben, és akkor is számára kedvező feltételekkel, például csak általa is megfelelőnek tartott cserelakást biztosítva lehetett felmondani a bérleti szerződést.
A jövőben ez egy csapásra megváltozna:
A bérlakásokban összpontosuló közvagyon sorsa régi, komplex probléma, mert az állam számára egyáltalán nem éri meg fenntartani ezeket az általában évtizedekkel ezelőtt, sok esetben még a rendszerváltás előtt létrejött lakásbérleti szerződéseket. Hiszen a lakbér ezeknél sokkal kevesebb, mint amennyiért ezeket a lakásokat ki lehetne adni az ingatlanpiacon. Így annyira kevés bevételt hoznak, hogy még plusz kiadás is ezeknek a lakótömböknek vagy épületeknek a fenntartása, hiszen a karbantartás, állagmegóvás költségeit az államnak, mint bérbeadónak kell fizetnie.
Arról nem is beszélve, hogy a sokszor erősen lerobbant állapotú műemléképületek felújítása további állami forrásokat igényelne, ami akár milliárdos kiadást is jelenthet. Ha viszont a lap által kiderített módosítás megvalósulna, akkor megérné, ugyanis az állam nem állna meg a bérlakások visszavételénél: lehetőséget teremtenének ezek „jelenlegitől eltérő célú hasznosítására”. A visszavett ingatlanokat a lap információi szerint szívesebben látnák kormányzati épületként, de kereskedelmi-turisztikai célra is használhatnák ezeket.
