„Méltánytalannak tartom, hogy folyton 30 százalékos béremelést emlegetett minden kormányzati megszólaló, holott nálunk volt, aki csak 8 százalékot kapott" – olvasható egy kormányzati igazgatásban dolgozó panaszos levelében, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) felhívására írt néhány hete. A szakszervezet a március 1-jén hatályba lépett kormányzati igazgatási törvényről (Kit.), a béremelésekről és a létszámleépítésről várt véleményeket szeptember 20-ig. A válaszcsomag feldolgozását októberre ígérik az érdekvédők, de addig is beleolvashattunk néhány üzenetbe.
Az ígértnél kisebb béremelésre sokan panaszkodnak, különösen a kormányhivatali körben, mások attól tartanak, megint hosszú évekre megfeledkezik a kormány a további bérfejlesztésről, pedig legalább az inflációt folyamatosan követni kellene. Egyikük kiszámolta, hogy e nélkül átlagosan évi 100-150 ezer forintot buknak az alkalmazottak a mostani 3 százalékos infláció mellett. Teljesen kiszolgáltatottak a dolgozók, ez nem életpálya, semmi kiszámíthatóság nincs a rendszerben – fogalmazták meg többen is.
„A háttérintézményünket beolvasztották egy minisztériumba, engem nem rúgtak ki, de a határozatlan idejű szerződésemet határozott idejűre változtatták, egy kismama helyét töltöm be, amíg vissza nem jön dolgozni. Az osztályunk 40 százalékát elküldték, gyakorlatilag működésképtelenek vagyunk, ezt látva felvettek egy tapasztalatlan kezdőt. Mi értelme volt ennek az egésznek?”– próbálja sok társával együtt megfejteni a dolgozók szerint átgondolatlan kormányzati lépések értelmét egy másik levélíró. Ráadásul a helyettesítés fogalmát az új törvény nem ismeri, csak akkor kaphatnak pénzt a dupla teljesítményért, ha a munkahelyi vezető szabálytalanul célfeladatot állapít meg számukra.
„Helyi bérletet nem adnak, a 75 ezer forintos ruhapénzt már tavaly sem kaptuk meg, a gazdasági vezető arra hivatkozott, hogy a Kit. alapján majd olyan magasak lesznek az illetmények, hogy erre a pénzre már nem lesz szükségünk” – írta egy vidéki kormányhivatali ügyintéző.
A munkahelyeken komoly feszültség alakult ki a gyerekeket épp most nevelő kollégák és az idősebbek vagy gyermektelenek között. Előbbiek nemcsak pénzbeli támogatásokat kapnak, hanem hosszabb szabadságot is, míg a többiek alapszabadságát 25-ről 20 napra csökkentették. Mindenkinek, a fiatal családosoknak is rossz, hogy az ebédidőt kivették a munkaidőből, meghosszabbodott a hivatalban töltendő idő, ami miatt legalább 15 nappal többet dolgoznak egy évben. „Rengeteg édesanya átment részmunkaidős foglalkoztatásba, mert másképp nem ér oda a gyerekekért az óvodába, iskolába. Ezzel elvesztették a béremelés összegét”- írta egy idősebb ügyintéző.
Hosszú ideig 70 ezren dolgoztak a minisztériumokban és háttérintézményeikben, a megyei, járási és központi kormányhivatalokban, valamint a Magyar Államkincstár valamelyik részlegénél. Január elsejével 6810 álláshelyet szüntetett meg a kormány, ebből 3400 volt betöltve, ennyien távoztak akkor. Az új törvény hatályba lépésekor további 2500 dolgozó mondott fel, a kormány pedig márciusban a járási és megyei kormányhivatalokból váratlanul újabb embereket küldött el. Mindent összevetve nem egészen egy év alatt tízezerrel csökkenhetett a kormányzati pénzből fizetett hivatalnokok száma. „A kieső kollégáktól átvett többletmunkák miatt most is egyre többen fontolgatják a pálya elhagyását” – olvasható az MKKSZ-nek címzett egyik levélben. Írója szerint „benne vagyunk egy spirálban, ami rövid időn belül teljes működésképtelenséget fog eredményezni”.
