Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió műsorában. Magyarország ugyanis - folytatta - a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.
Néhány lényeges részletről azonban mintha megfeledkezne a Fidesz ügyeletes környezetvédője. Egyrészt, arra elfelejtett kitérni, hogy adatait honnan vette - ami ellenőrizhetővé tenné azok hitelességét. Azt sem részletezte továbbá, hogy a közölt százalékok pontosan mit tartalmaznak és mit nem - magukban foglalják-e például az életmóddal kapcsolatos kibocsátást, vagy a szállítmányozásét? Az európai fogyasztást kiszolgáló termelés kiszervezésével ugyanis az a helyzet állt elő, hogy a kontinens - benne az EU és Magyarország - valójában a világ kibocsátásának jóval nagyobb részéért felelős, mint ami földrajzi értelemben itt történik. Ennek tükrében kevéssé hiteles az is, amikor az államfő azzal példálózik, hogy az EU28 kibocsátása 2017-ben összesen volt annyi, mint Kínának egyetlen nap alatt.
Így Áder érvelése leginkább csak az ipari környezetszennyezés relativizálásának tűnik - nem is véletlenül. A kormány joggal remél busás hasznot és diplomáciai sikereket a nagyvállalatok kiszolgálásától - mely árát egyébként a lakosság fizeti meg. Kedvükért a 2050-es uniós klímacélokat is vétózta az Orbán-kormány, de közpénzt is áldoz kiszolgálásukra: legutóbb például kedden jelentette be Szijjártó Péter, hogy egy német cég (a Duocor Ipari Bt.) 635 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kap a magyar adófizetők pénzéből.
