A Földön 470 millió éve jégkorszak köszöntött be, miután egy aszteroida, vagyis kisbolygó felrobbanása óriási porfelhőt teremtett, ami a napsütés útjába állt. A tudósok most azt vizsgálják, hogyan állíthatna elő az ember valami hasonlót, hogy lehűtse a bolygó éghajlatát.
A svéd Lundi Egyetem és a chicagói Field Múzeum kutatói szerint a „váratlan felfedezés” segíthet a globális felmelegedés megfékezésében, ha az emberiség nem lenne képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Több mint egy évtizede keresik a tudósok a Föld hűtésének mesterséges módszereit a klímakatasztrófa elkerülésére. Most annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakhoz hasonlóan aszteroidákat Föld körüli pályára állítani, hogy por kibocsátásával folyamatosan szűrjék a napfényt.
A kutatás megállapította, hogy 470 millió évvel ezelőtt a Jupiter és a Mars között felrobbant egy 150 kilométeres aszteroida, amelynek pora szétszóródott a Naprendszerben, és részben útját állta a Földre sugárzó napfénynek is. Az esemény éghajlatváltozást okozott, az addig többé-kevésbé egyféle klímájú Földön létrejöttek az éghajlati zónák, majd virágzásnak indult a biodiverzitás, vagyis fajok sokasága alakult ki.
